KUNSZT

Pete Gyula: A városház téri Zichy és Bierbauer féle házak, Székesfehérvár, 1930 körül (A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdona)

A székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjteményben most látható Székesfehérvár fotótörténetét a kezdetektől 1945-ig feldolgozó kiállítás fontos esemény, és akár más városok számára is például szolgálhat.

A Sachs-gyűjtemény egy darabja, P.H. Mar alkotása, 1932 körül

Mintegy 4300, a nácik által lefoglalt plakátot értékesít a zsidó tulajdonos örököse, miután egy német bíróság 5 év pereskedés után elismerte tulajdonjogát a nagy értékű gyűjteményre és kötelezte a berlini Német Történeti Múzeumot, hogy szolgáltassa vissza a műtárgyakat.

Paolo Baratta, a Velencei Biennálé elnöke és Massimiliano Gioni, az 55. kiállítás igazgatója Velencében (Foto: Giorgio Zucchiatti)

Ahogy arról a The Art Newspaper múlt héten beszámolt, először lesz vatikáni pavilon a Velencei Képzőművészeti Biennálén. Paolo Baratta az 55. Velencei Biennálé Elnöke az Arsenale területén biztosít kiállítóhelyet a Szentszéknek. Antonio Paolucci a Vatikáni Múzeumok igazgatója egyelőre nem árulta el kik fognak kiállítani, csupán annyit közölt, hogy kevesebb mint tíz feltörekvő és már elismert férfi és női művész fog bemutatkozni, a téma a Teremtés könyvének első 11 fejezete lesz.

Nyitottság a kultúrára. Orbán Viktor miniszterelnök a kiállításon. Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Csütörtökön megnyílt a Szépművészeti Múzeum új, blockbuster-gyanús tárlata, a Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő. A kiállítás az első hazai Cézanne-tárlat, amely a művész mintegy 100 eredeti festményével, grafikájával és akvarelljével igyekszik átfogó keresztmetszetet adni az életműről. A múzeum egyetlen saját Cézanne képe a Tálaló komoly társaságot kapott.

Nickolas Muray és Frida Kahlo 1938-ban

Van egy híres kép, amelyen Frida Kahlo mexikói festő guggol, Granizo nevű őzborját símogatja, a másik kezében cigaretta ég. 1940-ben készítette róla Nickolas Muray, a kor divatos portréfotósa. A kép egyike annak a több mint 50 fényképnek, amely 1937 és 1941 között készült a művésznőről Mexikóban és New Yorkban. Muray rendszeresen fotózott a New York Tribune, a Harper's Bazaar, a Vanity Fair, a Vogue, a Ladies' Home Journal és a New York Times nevű lapoknak. A kor szinte minden híressége ült, vagy állt már kamerája előtt, többek között Greta Garbo, Charlie Chaplin, Bartók Béla és Fred Astaire. Muray 1892. február 15-én született Szegeden, Mandl Miklós néven, 1931-től 1941-ig volt Frida Kahlo szeretője.

A Szépművészeti múzeum munkatársai a most érkezett Cézanne képpel

Mintegy három tucat újságíró jelenlétében csomagolták ki a Szépművészeti Múzeum október 25-én nyíló Cézanne és a múlt. Hagyomány és alkotóerő című kiállítására érkezett Kártyázók című festményt, a festő egyik fő művét. A kép az 1890-es években készült kártyázó parasztokat ábrázoló sorozat 5 darabjának egyike, a Musée d'Orsay tulajdona, amelynek párját tavaly mintegy 250 millió dollárért adta el George Embiricos görög hajómágnás a katari királyi családnak.

Vivian Maier: 1954. szeptember 3., New York

2007-ben John Maloof chicagói ingatlanközvetítő archív felvételeket válogatott helytörténeti könyvébe Chicagóról. Egy árverésen pár száz dollárért vett negatívokat egy ismeretlen fotóstól, később sikerült kinyomoznia, hogy a képeket egy bizonyos Vivian Maier nevű nő készítette. A fotók egyre jobban megtetszettek Maloofnak, hamarosan 20 ezer Maier negatívot és több ezer tekercset vásárolt össze, majd néhány képet feltöltött a Flickr Hardcore Street Photography csoportjába. Másnap többszáz e-mail várta, ami megerősítette abban, hogy nem akármilyen kincsre bukkant. Így indult a a 20. századi fotográfia egyik legjelentősebb - és addig teljesen ismeretlen - életművének felfedezése, amelyből most a Mai Manó Házban láthatunk válogatást.

Pauer Gyula a magyar neoavantgárd fontos alakja volt, 71 éves korában halt meg, értesült róla a Litera.hu.

Szabó Ottó Néprajzkutatás című műve egy mára kihalt (fiktív) török eredetű muszlim népcsoport kalocsai hímzéses női fejfedőjét mutatja be, júniusban a Budapester Zeitung kész ténynek vette, hogy a népcsoport valóban létezett. Csepel G.E. című mobilszobra a Magyar Robotikai Vállalat első sorozatgyártott tornarobotja, ami arra szolgált, hogy ebédszünetben megmozgassa a munkásokat. Szabó Ottó frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, de munkáival máris nagy feltűnést keltett. Most a robotokról és a napi vasbevitelről beszél.

Gulyás Gábor a Műcsarnok igazgatója, a Velencei Biennálé nemzeti biztosa kiírta az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában rendezendő kiállítás pályázatát, amelynek leadási határideje december 2. A pályázat "a résztvevők körét tekintve nyílt. Minden olyan személy vagy csoport pályázhat, aki jártas a kortárs képzőművészetben és rendelkezik kiállításrendezői gyakorlattal. Művész is pályázhat saját kiállítása kurátoraként. Életkori megkötés nincs. A pályázatot benyújtók elfogadják, hogy az eredményhirdetést követően a pályaművekbe bárki betekinthet, az azzal kapcsolatos adatok nyilvánosak."

A Magyar Pavilon 1909-ben a megnyitáskor, Velence, Giardini

A zsűri tagjai:

Gulyás Gábor esztéta, nemzeti biztos
Bartusz György képzőművész, művészeti író, akadémikus, egyetemi tanár (Kassa)
Bordács Andrea esztéta, az Új Művészet szerkesztője, a Nyugatmagyarországi Egyetem docense (Szombathely)
Boros Géza művészettörténész, az EMMI Művészeti Főosztályának vezetője
Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest)
Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora
Sturcz János művészettörténész, egyetemi tanár, a budapesti Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője
Újvárossy László képzőművész, művészeti író, egyetemi tanár (Nagyvárad)

A pályázatról bővebben itt.