Vivian Maier: 1954. szeptember 3., New York

2007-ben John Maloof chicagói ingatlanközvetítő archív felvételeket válogatott helytörténeti könyvébe Chicagóról. Egy árverésen pár száz dollárért vett negatívokat egy ismeretlen fotóstól, később sikerült kinyomoznia, hogy a képeket egy bizonyos Vivian Maier nevű nő készítette. A fotók egyre jobban megtetszettek Maloofnak, hamarosan 20 ezer Maier negatívot és több ezer tekercset vásárolt össze, majd néhány képet feltöltött a Flickr Hardcore Street Photography csoportjába. Másnap többszáz e-mail várta, ami megerősítette abban, hogy nem akármilyen kincsre bukkant. Így indult a a 20. századi fotográfia egyik legjelentősebb - és addig teljesen ismeretlen - életművének felfedezése, amelyből most a Mai Manó Házban láthatunk válogatást.

Maloof 2009-ben májusában blogot indított a Maier-hagyatéknak, de azt nem tudta, hogy Maier él-e még egyáltalán. Áprilisban aztán megjelent Vivian Maier a Chicago Tribune-ban a halálhír: "Vivian Maier francia születésű, Chicagóba 50 éve települt dadus 83 éves korában elhunyt békességben." 2009 végén Maloof megszerezte az egykor Maier által pesztrált gyerekek elérhetőségét, akik elmesélték neki, ki is volt Vivian Maier.

Vivian Maier: 1957. január 9., Florida

Vivian Maier: 1926-2009

Nem igaz, hogy francia születésű lett volna, ezt csak ő terjesztette magáról, illetve azt is, hogy csak később, színházba járva tanult meg angolul. Valójában New Yorkban született 1926-ban francia anya és osztrák-magyar apa lányaként. Miután az apa elhagyta a családot 1930-től Jeanne Bertrand fotográfus háztartásában éltek édesanyjával, valószínűleg a fényképezés iránti érdeklődése is innen származik, de csak 1949-ben kezdett fotózni egy Kodak Brownie olcsó, kisméretű géppel a Délfrancia Alpokban. New Yorkba visszatérve is folytatta a fényképezést, majd 1952-től egy drága Rolleiflexszel dolgozott, onnantól évtizedekig csak négyzet alakú képeket készített. A hetvenes évektől színes fotókat is csinált, de élete végéig fekete-fehérben érezte igazán otthon magát.

Vivian Maier: 1976. május

Szinte kizárólag csak az utcát, az épületeket, az embereket, az utca életét fotózta. Eleinte New Yorkban, majd 1956-tól Chicagóban, ahol közel 40 évig dolgozott dadusként. "Szinte kizárólag", mivel képei között számos 1959-1960-ból származó Los Angeles-ben, Manilában, Bangkokban, Pekingben, Egyiptomban, Olaszországban lőtt felvételeket is találtak. Szabadidejében az utcákat járta, kereste a jeleneteket, a karaktereket, a megszokott látványt és a szokatlant. Utcagyerekek, hajléktalanok, munkások és háziasszonyok voltak a hősei, akiket minden esetben zseniálisan komponált terekben örökített meg. Néhány tucat képen a művész is feltűnik, ahogy kirakatok üvegében tükröződik munka közben, kezében az elmaradhatatlan Rolleiflexszel. Szakmai érdeklődéséről annyit lehet tudni, hogy könyvtárában többek között Robert Frank, Ansel Adams és Lewis Hine albumait találták meg, de az évtizedek alatt összegyűlt több tízezer képet szinte senkinek sem mutatta meg. 2007-es felfedezése óta Maiert a street photography nagy alakjaként emlegetik. Életműve mintegy 2000 tekercs filmből, 3000 nyomatból és 100 000 negatívból áll.

Élete végére teljesen elszegényedett, csak egykori neveltjeinek köszönhette, hogy nem került az utcára. 2008-ban elcsúszott a jégen és beütötte a fejét, többé nem gyógyult fel. 2009 áprilisában, 83 évesen halt meg.

Vivian Maier: Önarckép, 1953

A Mai Manó Ház egy évvel a 2013-as nagy európai turné előtt hozta el Budapestre a Howard Greenberg Gallery engedélyével Vivian Maier 50 képét, amelyek I. emeleti kiállítótermében látható november 25-ig.