KUNSZT

Szabó Ottó Néprajzkutatás című műve egy mára kihalt (fiktív) török eredetű muszlim népcsoport kalocsai hímzéses női fejfedőjét mutatja be, júniusban a Budapester Zeitung kész ténynek vette, hogy a népcsoport valóban létezett. Csepel G.E. című mobilszobra a Magyar Robotikai Vállalat első sorozatgyártott tornarobotja, ami arra szolgált, hogy ebédszünetben megmozgassa a munkásokat. Szabó Ottó frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, de munkáival máris nagy feltűnést keltett. Most a robotokról és a napi vasbevitelről beszél.

Milyen motorral működik a Csepel G.E.?

Egy IFA ablaktörlő motorral.

Annyira erős, hogy képes megmozgatni? Hány kiló a szobor?

Nagyjából hetven kiló az egész kóceráj, de nem a súlyán múlik, hanem hogy hogyan van megcsinálva a szerkezet. A forgástengelyek nagyon be vannak zsírozva, ezért annyira könnyen mozog, hogy szinte nincsen súrlódás. A sztori az, hogy egy müncheni radiátor mögött találtam azt a Kinder-játékot, ami alapján megcsináltam ezt az egészet. Egy műanyag játékfigura, amit felhúzol hátul, egy rúgós tengelyt megmozgat és elkezd táncolni. Ennek az elve alapján működik az én szobrom is.

Az anyagokat hogyan választottad ki?

Teljes recycling az egész. A paksi műtermemben elképesztő mennyiségű hulladék van. A paksi vastelep az én kincsesbányám, onnan szereztem be mindent. Ezek az évek során felgyűlt benzintartályok adják a testét. Összeszámoltam, kilenc benzintank van rajta. Többek között Pannonia, Simson, MZ, Romet és egy régi Schwalbe. Ezzel diplomáztam. Egy valamiben voltam biztos, hogy azt a műanyagfigurát újra kell csinálnom, hogy azt a mozgást megértsem. Édesapám nagyon sokat segített útközben. Ketten terveztük a nagyítást, a szerkezetet. Azért ennyire stabil, mert tökéletesen fel van nagyítva a műanyagfigura. Ugyanazok az arányai. Ezért nem dől fel.

Apukád mivel foglalkozik?

Ő végzett fizikus, az erőműben dolgozott Pakson. Egy nagyon sokoldalú ember.

Úgy tudom, ez egy tornarobot.

Igen. Ez a magánmitológia is hozzátartozik a formához. Szeretem elmélyíteni a szobrok történetét, hogy ne csak egy szobor legyen, ezért egy fiktív háttértörténettel kicsit kiszínezem, így nem csak egy puszta szobor lesz, hanem a Csepel Művekből kijött tornarobot, ami az embereket megmozgatta ebédszünetben.

Mondanál valamit a Magyar Robotikai Vállalatról?

A magyar robotika a hatvanas években született meg, amikor a Csepel és a Tungsram gyárak ötéves terv keretében összefonódtak, és a Csepel Művek területén elkezdték építeni a robotokat. A Csepel G.E. az első termék, ami az én saját robotikai vállalatomban elkészült, a táncoló robot. Fontos volt, hogy színben is kapcsolódjon a korhoz. A benzintankok adottak voltak, ezek az elemek adták a formát. A Magyar Robotikai Vállalathoz nagyon sok mindent szeretnék még bekapcsolni, olyan robotokon gondolkodom, mint a masírozó robot, vagy szalutáló robot.

Te ezt szobornak nevezed, nem robotnak.

Kinetikus szobor valójában, de mivel most nem működik, örülök, hogy ilyen. Most megállja a helyét, mint szobor. Ha én azt mondanám, hogy holnaptól ezt nem lehet bekapcsolni, viszont van egy videó, ami bebizonyítja, hogy ez mozog, akkor ez valójában a Csepel Művek antik, felújított robotja, ami valamikor mozgott, de most működésképtelen. Várjuk a szakit, aki majd megcsinálja, vagy az már meghalt, aki meg tudta volna csinálni és senki nem ért hozzá, soha többet nem fog már mozogni.

Szerinted működhet a kinetikus művészet a múzeumokban?

A kinetikus művészet él és működik galériákban, gyűjteményekben, tárlatokon. Viszont egy kinetikus mű nem fog örökké mozogni, elöregszik, kikopnak a tengelyek, megáll. Ezzel szemben egy Rodin-szobor az évszázadokig is élvezhető lesz. Ennek ellenére a kinetikus művészet fejlődik és az emberek szeretik.

A magyar mozgásszobrászat művelői közül ki áll hozzád a legközelebb?

Haraszty István, aki nagy hatással volt rám a magyar kinetikus szobrászok közül,
de nem a szobrászi része, ami megfog, hanem a hozzáállás, a gondolkodás, bütykölés és építés, az hogy lehet ilyet csinálni és esély van rá hogy szeretni fogják az emberek és megállítja őket.

Hogyan találod meg egy-egy tárgy személyiségét?

A forma, a tárgy minősége, történeti súlya adja meg a következő lépést. Ez mutatja meg, hogyan illesszem össze, mi lesz a funkciója, egy láb vagy kar lesz-e a végeredmény. Így kerülhet kapcsolatba egy húszas években öntött varrógépláb egy pumpával.

Mennyi idő volt megcsinálni ezt a szobrot?

Három év, ha az elhatározástól és a radiátor alatt talált figurától számítjuk, de ha a tényleges tervezéstől számítjuk, akkor 2-3 hónap kőkemény aktív, kreatív munka. Reggel nyolckor bemegyek a műterembe és alakítja magát a saját szobrom. Építem a darabjait tovább, folyamatosan fejlődik, és este tízkor fáradtan megyek haza, de akkor is szeretnem kell a munkámat. Másnap szívesen kell bemennem, jókedvvel.

Szabó Ottó Néprajzkutatás című műve

Van egy visszatérő motívumod, vagy inkább karaktered, a Tégla. Hogyan lett a téglának személyisége?

Ennek az az előzménye, hogy az első szobraimba köveket raktam, nagy kavicsokat. Szerettem volna kővel foglalkozni, de a követ nem szeretem faragni, nem szeretek vele semmit csinálni, viszont szerettem volna valahogy a követ és a vasat ötvözni, ezért sok szobromnak a teste egy kődarab, ami be van foglalva vassal, de amikor feljöttem Pestre azt láttam, hogy itt nincsen kő. Az egyetlen dolog, amihez hozzá tudtam nyúlni, be tudtam építeni az a tégla volt. Ezeket a munkáimat kiegészítő szobroknak hívom, amik a nagyobb munkák mellett ki kell, hogy zökkentsenek. Amikor már nem látok ki a szoborból, akkor csinálok ilyen kis gyors, lazító szobrokat. Ezt snellezésnek hívják a rajzban, de hát azért ez nem az: húsz percet, de akár egy-két órát is rászánok és ez kizökkent abból amit éppen csinálok, utána már friss szemmel tudok ránézni. Ezekből a szobrocskákból egy teljes sorozat lett az elmúlt évek alatt, a Trash Heroes. Így született meg a Bric figura. El Brico és a haverja a Super Tégla, Super T. Super T. ellenfele El Brico, ezek ketten harcolnak egymással. Mindegyiknek különböző robotjai vannak, az egyiknek tákolt cuccai vannak a másiknak fényesebb, csillogóbb dolgai, űrhajója van.

És mit eszel? Gondolom egy ilyen órányi snellezés, amikor vasakat és téglákat gyúrsz össze felemészt némi kalóriát.

Pattogatott kukoricát. Ez a műteremkoszt. Van mikróm, és amit a mikróba be lehet rakni, azt megeszem. Van két szög a szerszámtáblán az asztalom előtt, rányomom a kipattogott kukoricát és akkor munkáskesztyűvel markolok belőle. A megfelelő mennyiségű vasat én rendszeresen beviszem. Lehet, kicsit többet is.

Fotó: Hirling Bálint