KUNSZT

Lis Beyer, vagy Ise Gropius ül Breuer Marcel B3 székében. Maszk: Oskar Schlemmer, ruha: Lis Beyer, 1927 körül (Fotó: Erich Consemüller)

A Bauhaus (1919-1933) konstruktív, szabadszellemű oktatási propragmjában a tanórákon kívüli művészi kreativitás ösztönzése éppolyan fontos volt, mint a tantermeken belüli programok. Walter Gropius nagy tanár volt és legalább akkora játékos. Az oktatásról vallott korszerű elképzeléseinek része volt, hogy a tanárok és a diákok évente többször is együtt bulizzanak. Amúgy bauhausosan. Íme.

Raffaello: Egy ifjú arcképe, 1513-1514

Raffaello fiatalkori önarcképét a nácik lopták el Lengyelországból, Caravaggio utolsó festményét valószínűleg a szicíliai maffia, míg Picasso Galamb borsóval című vászna egy szeméttelepen végezte. A legdrágább ellopott festményeknek jártunk utána, amelyek soha nem kerültek elő.

Fotók: Hirling Bálint [origo]

A múzeumoktól még mindig félnek az emberek, mert azt hiszik, úgy kell odamenniük, hogy tudással rendelkeznek, és az adott tárlat csak illusztráció ehhez. A gyerekek esetében bár egyre inkább köztudott, hogy múzeumpedagógusok dolgoznak azon, hogy a kiállítások felkeltsék a fiatalabb korosztályok érdeklődését, sokak számára továbbra is a tárlatvezetés jelenti a múzeumi szolgáltatást, és nem tudják, mit fed egy-egy diák- vagy családi program, hogy mitől más ez. Gyerekmúzeumi körképünkből kiderül, hogy nincs lemaradásunk a nyugattal szemben, illetve hogy nem lehet elég korán kezdeni a múzeumba járást, mert a középiskolásokat sokkal nehezebb visszacsábítani.

Gustav Klimt: Egy hölgy arcképe, 1918

Gustav Klimt a fenti képet halála miatt nem tudta befejezni. Leonardo is félbehagyott egyet, mert inkább Milánóba ment. Az egydolláros mintájául szolgáló kép sem készült el teljesen. Félkész munkák nyomába eredtünk.

Günther Uecker: Ebédidő, részlet, 1963 (Fotó: Koppányi Péter)

Akár a címben szereplő schwittersi mondattal is bemutatkozhatott volna Günther Uecker, a neves düsseldorfi művész legújabb, Szépművészetiben nyílt kiállításának megnyitóján. Ám a hosszas méltatások után ő csak ennyit mondott: "Vége a szavaknak. Jöjjön a művészet!"

Fehérvári Géza 2007 szeptemberében (Fotó: www.transylvanianrugs.com )

Nyolcvanhét éves korában elhunyt Fehérvári Géza Londonban élő művészettörténész, régész és orientalista, az iszlámkori iráni művészet híres magyar kutatója - értesült szerdán a Magyar Nemzet Online.

Asztalos Zsolt

Kihirdették az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázat eredményét. A 19 pályamű közül a zsűri végül Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét (egy hasonló munkája itt) értékelte a legjobbnak. Ez alapján a nemzeti biztos a mai napon felkérte a művészt és a tervezett kiállítás kurátorát, Uhl Gabriellát, hogy az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilonban rendezzék meg a tárlatot.

Erró: Nagy intenzitás, 1991 (Fotó: Pályi Zsófia, galéria kattintásra nyílik)

November végén hivatalosan is megnyílt a Szépművészeti Múzeum új, 20. századi és kortárs állandó kiállítása a múzeum alagsorában, a Majovszky-teremben. A 60 művet bemutató kiállítás részben a múzeum modern gyűjteményének mintegy 800 tételéből, részben letétekből állt össze. Renoir 1892 körül készült lányportréjától a Red Hot Chili Peppers is megihlető osztrák szobrász, Erwin Wurm 1991-ben készült alkotásáig számos nemzetközileg jegyzett alkotó - köztük emigráns magyar művészek - munkái láthatók a hat hófehér teremben, ahol Fehér Dávid, a kiállítás társkurátora vezetett végig minket.

Valuska Gábor: Kiss Tibor, 2012

Jó tíz éve már, amikor a dunaújvárosi Dózsa mozinál vártam a pesti buszt és feltűnt az akkor már országosan ismert páros, Kiss Tibi és Varga Livius - valahol a hatodik és a hetedik Quimby-lemez környékén járhattak -, és azon csodálkoztam, hogy 1. miért busszal utaznak; 2. Tibi miért kér pénzt az édesapjától a buszmegállóban, hiszen - ha magyar viszonylatban is, de - sztár.

Martinkó Márk: City Noise (dokumentáció), 2012

A Pixelszag-műhely nem hajlandó a tartalmat a technikához igazítani: olyan témákat keres, amelyeket csak a fényképészettel lehet kibontani, ezáltal pedig arra keresi a választ, hogy mitől válik műalkotás a fotóból. A Pixelszag kiállítása december 9-ig nézhető meg a Mai Manó Házban.