Pete Gyula: A városház téri Zichy és Bierbauer féle házak, Székesfehérvár, 1930 körül (A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdona)
A székesfehérvári Városi Képtár - Deák Gyűjteményben most látható Székesfehérvár fotótörténetét a kezdetektől 1945-ig feldolgozó kiállítás fontos esemény, és akár más városok számára is például szolgálhat.
Persze nem minden városnak volt egy Horváth Júliája. A korán elhunyt irodalomtörténész-muzeológus a kilencvenes években gyűjtötte össze a város fotótörténetéről akkor elérhető adatokat, kötötte össze, vagy bogozta ki a családtörténeti szálakat, hogy a lehető legtisztább képet kapja és adja 1997-ben írt szakdolgozatának rövidített változatában a székesfehérvári fényképezés korai évtizedeiről, a városban megtelepülő első fényképészekről, műtermekről és művészekről. Az általa elvégzett alapkutatásokra épül a Városi Képtár új kiállítása is, kiegészítve újabb adatokkal és számos eredeti fényképpel, amelyek egy része éppen a képtár tavalyi felhívására érkezett a kiállításra.
Sokan küldtek be képeket családi archívumokból a város jelenlegi lakói közül; a képek másik részét pedig a helyi intézmények - a Székesfehérvári Szent István Király Múzeum, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár - kölcsönözték.
Ismeretlen: A Zichy-ház Kossuth Lajos utcai oldala a Szigethy-házzal, Székesfehérvár, 1936 (A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdona)
A Kincses Károly rendezte kiállítás nem csak fotótörténetet, de várostörténetet is ad, hiszen a régi utcaképek, közösségi eseményekről készült fotók ezernyi információval bírnak, ezen felül a város régi (fotós) családjainak családfáit is megtalálhatjuk a falakon.
31 agg szabadságharcos
Az első ismert műtermet - ezt is Horváth Júlia kutatásaiból tudjuk - Pribék Antal nyitotta 1860-ban "az izraeliták új imolája mellett a régi Pendl-kertben" a mai Várkörúton. Ő készítette az első városképeket, 1869 és 1872 között alpolgármester is volt, de a nyolcvanas évekre elszegényedett. 1886-ban halt meg, műterme 1888-ig működött. Jelentős korai fényképész volt a hetvenes években Schmidt Antal, aki Párizsban tanulta a mesterséget. Bartos Henrik - aki fiatalon két évig Klősz György híres műtermében is dolgozott - és társai Rembrandt fényirda néven nyitottak céget, amelynek nem csak Fehérváron, de Bécsben és Óbecsén is voltak műtermeik. Ez a cég készítette a kiállítás egy igen érdekes fényképét, amely "az 1848-49-es öreg honvédeknek a Székesfehérvári Függetlenségi Körnek ajándékozott képe" címet viseli a fényképen olvasható régi 1901-es kézírás szerint. A csoportképen 31 agg, szakállas, kalapos, kitüntetésekkel teleaggatott férfi ül két sorban, egy romos, növényekkel benőtt hátsó udvaron. A kép készülte előtt több mint ötven évvel a szabadságharc honvédei voltak, ma már csak öreg, szomorú árnyak.
Rembrandt Fényirda: Az 1848-49-es öreg honvédeknek a Székesfehérvári Függetlenségi Körnek ajándékozott képe, 1901 körül (A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdona)
Fontos megemlíteni Tóth Károly nevét is, aki fűszeres inasból lett fényképész, sőt fotóművész. 1919-ben nyitott műtermet, a húszas évektől már feleségével dolgozott együtt, a harmincas évetől már nem csak Budapesten, de Angliában, Franciaországban és Japánban is szerepeltek képei különböző kiállításokon. A két háború között fényképészek nemzedékét tanította a mesterségre.
Online is elérhető lesz
Székesfehérvár kultúrtörténetének több mint száz éve szerves része a Smohay-család. Smohay János (1860-1941) kalapos és szabómester egyik fia ifjabb Smohay János (1891-1975) festőművész volt, aki fotográfiával is foglalkozott. Aktjait a kiállítás egyik külön kis termében láthatjuk, mivel a Városi Képtár épületének ezen része egykor éppen az ő tulajdona volt. Hogy a Hege-családot, Pete Gyula, vagy Szabó Júlia műtermeit itt éppen csak megemlítjük, annak oka csupán annyi, maradjon valami a látogatónak is, aki hamarosan az interneten is megtalálja az anyagot, mivel a képtár ígérete szerint Emlékmentés címen hamarosan nyilvánossá tesznek egy honlapot, ahova a felhasználók is feltölthetik régi fényképeiket.
Smohay János: Akt, 1910 körül (A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum tulajdona)
Emlékmentés. Székesfehérvár fotótörténete a kezdetektől 1945-ig
2012. november 16. - 2013. március 24.
Városi Képtár – Deák Gyűjtemény, Székesfehérvár, Oskola utca 10.
Utolsó kommentek