KUNSZT

Fotók: Sight Industries/LOFFICE

Aki ott volt június 3-án a bécsi Loffice közösségi iroda kiállításának megnyitóján, komoly egyveleggel találkozhatott. Oldalra biccentett fejjel koncentráló bécsiekkel és magyarokkal. Konrád Györggyel és Winkler Nórával. Kortárs képzőművészetet belengő köddel és egyáltalán nem ködös mennyiségű euróra becsült munkákkal. Vállalati felelősségvállalással (CSR) és művészetmenedzsmenttel. Kiwilével. Mindenekfelett viszont a kérdéssel: mit kezdjünk a múlttal?

Nici Jost: Waiting fot Wonderland, 2011

Ha közel lépünk Nici Jost pink csészéjéhez, életre kel, szivárogni kezd belőle egy hangfolyam, a zaj. Ha belenézünk, mintha egy barna folyadék lenne benne, de nem folyadék, hanem valami műanyag, részben átlátszó plasztik, és lent, a legalján egy embert, illetve a feje búbját látjuk. Valaki van a csészében és járkál, sétálgat. A mű címe Waiting for Wonderland (Csodaországra várva). Mintha erre felelne, válaszolna ironikusan Tom Fellner Porno Bunny (Pornó Nyuszi) című nagyméretű képe, amelyen egy gigantikusra növesztett, némileg Godzillára hasonlító, rózsaszín japán játékfigura közeledik fenyegetően hátulról egy a kép előterében ülő nyuszi felé. Hát, a Csodaország ezek szerint olyan, mint Godot, hiába várjuk.

Ha szembe találjuk magunkat valamivel, ami művészetnek hívja magát, de nem értelmezhető egyértelműen, hajlamosak vagyunk bután nézni. A művészettörténész és kurátor Oltai Kata által szerkesztett Kontextus - Adalékok. Hogyan közelítsünk kortárs vizuális művészethez című könyv ebben igyekszik segíteni.

Asztalos Zsolt

Kihirdették az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázat eredményét. A 19 pályamű közül a zsűri végül Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét (egy hasonló munkája itt) értékelte a legjobbnak. Ez alapján a nemzeti biztos a mai napon felkérte a művészt és a tervezett kiállítás kurátorát, Uhl Gabriellát, hogy az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilonban rendezzék meg a tárlatot.

Valuska Gábor: Kiss Tibor, 2012

Jó tíz éve már, amikor a dunaújvárosi Dózsa mozinál vártam a pesti buszt és feltűnt az akkor már országosan ismert páros, Kiss Tibi és Varga Livius - valahol a hatodik és a hetedik Quimby-lemez környékén járhattak -, és azon csodálkoztam, hogy 1. miért busszal utaznak; 2. Tibi miért kér pénzt az édesapjától a buszmegállóban, hiszen - ha magyar viszonylatban is, de - sztár.

Paolo Baratta, a Velencei Biennálé elnöke és Massimiliano Gioni, az 55. kiállítás igazgatója Velencében (Foto: Giorgio Zucchiatti)

Ahogy arról a The Art Newspaper múlt héten beszámolt, először lesz vatikáni pavilon a Velencei Képzőművészeti Biennálén. Paolo Baratta az 55. Velencei Biennálé Elnöke az Arsenale területén biztosít kiállítóhelyet a Szentszéknek. Antonio Paolucci a Vatikáni Múzeumok igazgatója egyelőre nem árulta el kik fognak kiállítani, csupán annyit közölt, hogy kevesebb mint tíz feltörekvő és már elismert férfi és női művész fog bemutatkozni, a téma a Teremtés könyvének első 11 fejezete lesz.

Pauer Gyula a magyar neoavantgárd fontos alakja volt, 71 éves korában halt meg, értesült róla a Litera.hu.

Szabó Ottó Néprajzkutatás című műve egy mára kihalt (fiktív) török eredetű muszlim népcsoport kalocsai hímzéses női fejfedőjét mutatja be, júniusban a Budapester Zeitung kész ténynek vette, hogy a népcsoport valóban létezett. Csepel G.E. című mobilszobra a Magyar Robotikai Vállalat első sorozatgyártott tornarobotja, ami arra szolgált, hogy ebédszünetben megmozgassa a munkásokat. Szabó Ottó frissen diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, de munkáival máris nagy feltűnést keltett. Most a robotokról és a napi vasbevitelről beszél.

Gulyás Gábor a Műcsarnok igazgatója, a Velencei Biennálé nemzeti biztosa kiírta az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában rendezendő kiállítás pályázatát, amelynek leadási határideje december 2. A pályázat "a résztvevők körét tekintve nyílt. Minden olyan személy vagy csoport pályázhat, aki jártas a kortárs képzőművészetben és rendelkezik kiállításrendezői gyakorlattal. Művész is pályázhat saját kiállítása kurátoraként. Életkori megkötés nincs. A pályázatot benyújtók elfogadják, hogy az eredményhirdetést követően a pályaművekbe bárki betekinthet, az azzal kapcsolatos adatok nyilvánosak."

A Magyar Pavilon 1909-ben a megnyitáskor, Velence, Giardini

A zsűri tagjai:

Gulyás Gábor esztéta, nemzeti biztos
Bartusz György képzőművész, művészeti író, akadémikus, egyetemi tanár (Kassa)
Bordács Andrea esztéta, az Új Művészet szerkesztője, a Nyugatmagyarországi Egyetem docense (Szombathely)
Boros Géza művészettörténész, az EMMI Művészeti Főosztályának vezetője
Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest)
Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora
Sturcz János művészettörténész, egyetemi tanár, a budapesti Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője
Újvárossy László képzőművész, művészeti író, egyetemi tanár (Nagyvárad)

A pályázatról bővebben itt.