KUNSZT

Roskó Gábor: Let's see the News in the World, 1989

Bár idén láthatjuk az objektívjét a pokolra irányító dél-afrikai fotóst, illetve a francia férfit, aki megszépítette Párizst, a múzeumok idei tervei alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a magyar festészet és művészet éve lesz a 2013-as. Jön Egon Schiele, Caravaggio, Canaletto, Pieter Hugo, Alexandre Bigot, Bálint Endre, Szentjóby Tamás, Szántó Piroska és a hiénák. Dübörög a nézelődés.

Kiállítási enteriőr az Armory Shown, New York, 1913

Az európai művészet először mutatkozott be Amerikában a ma 100 éve megnyílt Armory Show-n. Állítólag pofonok is csattantak Henri Matisse és Brancusi arcán, az amerikai elnök pedig azt mondta Marcel Duchamp Lépcsőn lemenő aktjára, hogy az nem is művészet, mégis óriási tömeg volt kíváncsi a később korszakos hatásúnak bizonyuló raktárkiállításra.

Lis Beyer, vagy Ise Gropius ül Breuer Marcel B3 székében. Maszk: Oskar Schlemmer, ruha: Lis Beyer, 1927 körül (Fotó: Erich Consemüller)

A Bauhaus (1919-1933) konstruktív, szabadszellemű oktatási propragmjában a tanórákon kívüli művészi kreativitás ösztönzése éppolyan fontos volt, mint a tantermeken belüli programok. Walter Gropius nagy tanár volt és legalább akkora játékos. Az oktatásról vallott korszerű elképzeléseinek része volt, hogy a tanárok és a diákok évente többször is együtt bulizzanak. Amúgy bauhausosan. Íme.

Birgit Jürgenssen: El innen!, 1976 (Fotó: Pályi Zsófia, galériáért kattints a képre)

Az arc az ember legizgalmasabb testrésze. Ránézünk, kinézünk belőle, elrejtjük és büszkén vállaljuk, az emberi képmás - ezt bizonyítja a művészet néhány ezer éves története - megunhatatlan, sokszor beszédesebb mint a nyelv, összetettebb mint egy tájkép, kifejezőbb mint egy sóhaj. Az Ernst Múzeumban január 24-én nyílt Tükör által homályosan - Arcok tegnap és ma című kiállítás a portré hívószó apropóján ránt össze arcokat az utóbbi negyven év magyar és nemzetközi művészetéből.

Aj Vejvej, Kína legismertebb élő művésze összeállt egy hongkongi Eric Szó nevű játéktervezővel, aminek eredménye néhány hatalmas, színes, pucér Aj Vejvejt ábrázoló szobor. A szobrokat a szingapúri művészeti és design múzeum számára, illetve az Art Stage Singapore-nak készítették.

Raffaello: Egy ifjú arcképe, 1513-1514

Raffaello fiatalkori önarcképét a nácik lopták el Lengyelországból, Caravaggio utolsó festményét valószínűleg a szicíliai maffia, míg Picasso Galamb borsóval című vászna egy szeméttelepen végezte. A legdrágább ellopott festményeknek jártunk utána, amelyek soha nem kerültek elő.

Melvin Sokolsky: Buborék a Szajnán, 1963

Melvin Sokolsky azok közé a fotósok közé tarozik, akik művészi szintre emelték a divatfotót a hatvanas években. Lenyűgöző, tökéletesen komponált képei gyorsan népszerűvé váltak nem csak a divatlapok szerkesztői, de a közönség körében is. 50 éve - 25 éves korában - készített Buborék című sorozatában a fotómodell egy üveggömbnek látszó tárgyban lebeg Párizs utcái fölött.

Fotók: Hirling Bálint [origo]

A múzeumoktól még mindig félnek az emberek, mert azt hiszik, úgy kell odamenniük, hogy tudással rendelkeznek, és az adott tárlat csak illusztráció ehhez. A gyerekek esetében bár egyre inkább köztudott, hogy múzeumpedagógusok dolgoznak azon, hogy a kiállítások felkeltsék a fiatalabb korosztályok érdeklődését, sokak számára továbbra is a tárlatvezetés jelenti a múzeumi szolgáltatást, és nem tudják, mit fed egy-egy diák- vagy családi program, hogy mitől más ez. Gyerekmúzeumi körképünkből kiderül, hogy nincs lemaradásunk a nyugattal szemben, illetve hogy nem lehet elég korán kezdeni a múzeumba járást, mert a középiskolásokat sokkal nehezebb visszacsábítani.

Amrita Sher-Gil a 30-as években

Budapesten született, a modern indiai festészet megújítójaként tartják számon, 1933-ban 20 évesen Fiatal lányok című képével elnyerte a párizsi Grand Salon aranyérmét, és történetében a legfiatalabbként a Grand Salon tagjává választották. Dunaharasztiban és Zebegényben éppolyan otthonosan mozgott, mint Párizsban, vagy Lahorében. Baktay Ervin unokahúgát az "indiai Frida Kahlónak" is nevezték művészi attitűdje, vibráló festészete és határtalan libidója miatt. Amrita Sher-Gil 28 évesen halt meg. Ma lenne 100 éves.

Gustav Klimt: Egy hölgy arcképe, 1918

Gustav Klimt a fenti képet halála miatt nem tudta befejezni. Leonardo is félbehagyott egyet, mert inkább Milánóba ment. Az egydolláros mintájául szolgáló kép sem készült el teljesen. Félkész munkák nyomába eredtünk.