Roskó Gábor: Let's see the News in the World, 1989

Bár idén láthatjuk az objektívjét a pokolra irányító dél-afrikai fotóst, illetve a francia férfit, aki megszépítette Párizst, a múzeumok idei tervei alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a magyar festészet és művészet éve lesz a 2013-as. Jön Egon Schiele, Caravaggio, Canaletto, Pieter Hugo, Alexandre Bigot, Bálint Endre, Szentjóby Tamás, Szántó Piroska és a hiénák. Dübörög a nézelődés.

A vezetőváltások miatt eddig sem a Műcsarnok, sem a Néprajzi Múzeum nem tudott éves kiállítási tervet produkálni, így ezekről nem is tudunk beszámolni. A debreceni Modem és a budapesti Ludwig azonban rendkívül aktívnak tűnik, nem csak sok, de izgalmas tárlatokat mutat be mindkét múzeum.

Pieter Hugo: Nigéria, 2008

Utóbbi mutatja be Pieter Hugo dél-afrikai fotóst, aki jellemzően oda irányítja az objektívjét, ahol a pokol van. Híressé 2005 és 2007 között készített hiénás sorozata (The Hyena & The Other Men) tette, ami miután a blogokon és a közösségi oldalakon már elterjedt, a világsajtót is bejárta és számos díjat nyert, többek között a World Press Photo portré kategóriájának első díját 2006-ban. A ruandai népirtásról készült sorozata csak erős idegzetűeknek ajánlott. A Ludwig Múzem Pieter Hugo: This Must Be The Place - Selected Works 2003-2012 című kiállítása május 31. és augusztus 25. között lesz látható.

Légy tilos!

Szentjóby Tamás az első magyar happener: 1966 nyarán Altorjay Gáborral közösen vezette az első magyar happeninget. Az államvédelem jobboldali misztikusként kezelte és a Schwitters fedőnevet adta neki. Foglalkozott, illetve foglalkozik fluxussal, mail-arttal, happeningel, performansszal, fotóval, rajzzal, írással, akciószínházzal, felsorolni is nehéz a műfajokat, amelyekben alkot - a magyar neoavantgard egyik vezető alakja. 1969-es hitvallása szerint "A művészet: giccs. - A történelem: giccs; és Művészet mindaz, ami tilos. Légy tilos!" 1975-ben kiutasították Magyarországból, Svájcban telepedett le és csak 1991-ben tért vissza, onnantól a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára. Szerteágazó életművét szép feladat elhelyezni a Ludwig Múzeum termeiben.

TNPU: Létminimum St.Andard Projekt 1984 W (avagy: Ez lett az egysejtűből) című kiállítása március 1-én nyílik és április 28-ig látogatható.

Szentjóby Tmás: Légy tilos, 1973

Némileg Szentjóby kiállításához is kapcsolódik a Modem június 15-én nyíló tárlata, az Intermédia - 20 éves a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszéke, hiszen egy ideig ő is ott tanított, illetve számos, azóta elismert magyar alkotót engedett ki magából az intermédia szak csirkekeltetője. A Modem emellett az utóbbi két-három évtized két fontos alkotójának is rendez kisebb, összefoglaló tárlatot. Csontó Lajos Munkácsy-díjas képzőművész Vicces sztori című kiállítása március 9-én nyílik, míg Roskó Gáboré április 27-én.

Kihagyhatatlan magyarok

Három rendkívül fontos, klasszikus modern magyar művész kiállítását érdemes mindenképpen megjegyezni. A nyolcadik templom. Bálint Endre (1914-1986) című kiállítás október 3-án nyílik a Nemzeti Galériában. Bálint 1945-ben ott volt az Európai Iskola megalapításánál, amelynek tagja volt többek között Anna Margit, Korniss Dezső, Vajda Júlia, Gyarmathy Tihamér, Lossonczy Tamás. 1956-ig nem állíthatott ki Magyarországon, 1957 és 1962 között Párizsban élt, majd visszatérve a másik két T-t is megkapta, előbb a tűrt, majd élete vége felé a támogatott kategóriába került. A konstruktivizmus, a szürrealizmus, az absztrakció és a dadaizmus jegyeit mutató műveiben közös elem a szabad asszociációk bátor használata. Kíváncsiak vagyunk az új kiállításnak mennyiben sikerül új fénybe helyezni Bálint Endre szerteágazó, izgalmas művészetét.

Bálint Endre: Montázs, 1985

Augusztus 17-én a MODEM-ben nyílik kiállítása Ország Lilinek (1926-1978), akit festményei, kollázsai és grafikái a szürrealizmussal rokonítanak bár, de az Európai Iskola művészeivel is szoros kapcsolatot ápolt. Lírai konstruktivizmusa, a falak és a bábok iránti vonzalma határozta meg művészetét élete második felében. Fő műve, a 48 képből álló Labirintus sorozat a klasszikus ókor mitológiája iránt érzett vonzalmáról is tanúskodik. Életműve legalább annyira fontos, mint amennyire kevéssé ismert, a kiállítás épp ezért kihagyhatatlan.

Ország Lili: Labirintus (Flóra alakkal), 1974-1978, #39

Szántó Piroska (1913-1998) szintén az Európai Iskola tagja volt a negyvenes években - nem utolsó sorban Vajda Lajos hatására - a finom, szürrealisztikus képeket festett, témái jellemzően növények voltak, antropomorfizált kukoricák, káposzták, mákgubók. Az ötvenes évek neki sem jelentett megkönnyebbülést: akkoriban könyvillusztrációkból tartotta fenn magát, majd a hatvanas évektől egy színesebb, konstruktív festészet felé fordul: Szentendre és a szentendrei táj lesz ekkor vezérmotívuma. Vas István felesége 1988-ban a Szombathelyi Képtárnak ajándékozta életművét, ahol december 5-én nyílik centenáriumi kiállítása.

Szántó Piroska: Szentendre, 1943

Az ember, aki megszépítette Párizst

Az év blockbustere kétségtelenül a Szépművészeti Egon Schiele-tárlata lesz. Az Egon Schiele (1890-1918) és kora június 13-án nyílik, és szeptember 29-ig lesz megtekinthető a művész mintegy ötven képe, valamint a bécsi szecesszió és expresszionizmus kevésbé ismert, vagy elfeledett alkotóinak művei. Schiele után pedig azok az olaszok jönnek, akik amúgy is itt vannak. A Szépművészeti Múzeum október 25 és 2014. február 16. között látható Caravaggiótól Canalettóig. Két évszázad itáliai festészetének remekművei című tárlata a 17-18. századi olasz festészet remekeiből válogat a Régi Képtár anyagára építve.

Egon Schiele: Önarckép lampionvirággal, 1912

Az Iparművészeti Múzeum két fontos kiállítására mindenképpen fel kell hívni a figyelmet. Egyrészt március 22-én jön a "francia Zsolnay", vagyis Alexandre Bigot, a szecessziós kerámia mestere, az Art Nouveau kedvelt és népszerű művésze, a századfordulós Párizs számos épületének megszépítője; másrészt május 16-án nyílik az 1975-ben alapított Kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió fő műveit bemutató kiállítás, a Művészet az agyag kolostorából. Így tehát a modern és kortárs kerámia kedvelői sem maradnak látvány nélkül.

Alexandre Bigot: Tintatartó, 1905 körül

Dübörög a nézelődés

"Könnyű a hírnevet megszerezni, de meg is kell azt tudni tartani, az a nehezebb" - mondta Munkácsy a fiatal festőnek, Thorma Jánosnak, Hollósy Simon egykori tanítványának, aki később a Nagybánai Festők Társaságának elnöke lett. A barbizoni iskola kései követőjének művészetét éppúgy meghatározta a történelmi festészet, a romantikus realizmus, ahogy később egyfajta sajátos posztimpresszionizmus is. Nagyszabású kiállítása február elseje óta látható a Nemzeti Galériában június 2-ig.

Thorma János: Dombon ülő nő, 1930 körül

Úgy tűnik tehát, a magyar festészet éve az idei. A Nemzeti Múzeumban március 22-én nyílik egy a 18-19. század magyar festészetét bemutató nagyszabású kiállítás, amelyet a múzeum a Kogarttal közösen valósít meg. Ugyanakkor a magyar fotográfia is hangsúlyozottan szerepel az idei tervekben, hiszen a szokásosan a Nemzeti Múzeumban megrendezendő Magyar Sajtófotó Kiállítás mellett, amely idén március 28-tól május elejéig lesz látható, a Nemzeti Galéria a kétezres évek magyar fotóművészetét kísérli meg áttekinteni. Az új évezred magyar fotóművészete (2000-2013) című kiállítás május 2-án nyílik és egészen szeptember közepéig lesz látogatható.

Moizer Zsuzsa: Maszk, 2012

Végül erősen ajánlott a tavaly Besztercebányán is bemutatkozott fiatal magyar képzőművészek csoportjának (Kis Róka Csaba, Győrffy László, Szőllössy Géza, Moizer Zsuzsa, Verebics Ágnes, Szabó Eszter) szeptember 28-án a Modemben nyíló kiállítása a Natura mortalis. Halálos természet – Magyar kortárs művészek csoportos kiállítása, amely a testiség, illetve a dekonstruált test problematikájával foglalkozik. Botrányszagú kiállítás, a nézelődésipar idén is dübörög, tessék benne részt venni!