Aj Vejvej, bár még mindig nem hagyhatja el Kínát, és még soha nem járt az Alcatrazon, következő évi nagy művészeti projektjét épp a híres és hírhedt volt börtönszigeten fogja megvalósítani. A munka több szempontból is jelképesnek tekinthető, Vejvej a következőt nyilatkozta erről: „A szabadság elvesztése, mint büntetés több filozófiai kérdést is felvet.” Jövő évben remélhetően meglátjuk a választ.

Vejvej a sziget meglévő létesítményeit fogja felhasználni multimediális műve létrehozására. Az épületek szobroknak, festményeknek, hang- és más installációknak adnak majd teret, illetve fognak a művek katalizátoraként és kiindulópontjául szolgálni. A kiállítás a tervek szerint 2014. szeptember 14-én nyílik és 2015. április 26-ig tart nyitva. A kiállítás megtekintéséhez nem lesz szükség külön belépőre, az egyébként Alcatraz szigetére érvényes látogatójeggyel lesz megnézhető.

A kiállítás szervezői között van a San Francisco-i For-Site Foundation, a National Park Service és a Golden Gate National Parks Conservancy, e két utóbbi intézmény tartja fent és gondozza jelenleg az Alcatrazt.



A kiállítás kurátora Cheryl Haines, a For-Site Foundation igazgatója, aki elenleg San Francisco és Peking között ingázik és információkkal látja el a kínai művészt: fotókkal, jelenlegi és archív felvételekkel, videókkal, tervrajzokkal, makettekkel és az Alcatraz történetével foglalkozó munkákkal.


Ironikus és jelképes is egyben, hogy egy most is, lényegében házi őrizetben lévő művész a világ egy másik pontján lévő hírhedt börtönbe készíti következő helyspecifikus műalkotását.


Csak csodálkozunk egyébként, hogy ez eddig másnak nem jutott eszébe. Az Alcatraz története ugyanis hihetetlenül gazdag, sokféle történeti, filozófiai kérdést felvet. A sziget az indián őslakosoké volt, többek között a miwok és ohlone indiánok lakhelye volt. Később a spanyol hódítóké, tőlük, pontosabban a szigetet feltérképező Juan Manuel de Ayala hadnagytól ered a sziget mai neve is, ő nevezte el La Isla de los Alcatraces-nak („A pelikánok szigete”).


Az 1860-as évek végétől egészen 1934-ig katonai börtönként funkcionált. 1934-től 1963-ig szövetségi börtön volt, az a börtön, amitől hírneve és hírhedtsége ered. A közhiedelemmel és a később készült filmekkel ellentétben, a rendszer szigorú volt, de nem kegyetlen, és kifejezetten jó volt az ellátás, ahogy több volt rab is elmesélte. Az intézmény leghíresebb lakója Al Capone volt.

A mítoszokkal ugyancsak ellentétben a szigetről, a börtön fennállása idején nem sikerült senkinek megszöknie, 14 szökési kísérlet történt, a rabok legtöbbjét elfogták, kisebb részüket megölték, mindössze 5 rab sorsa ismeretlen, de a körülményeket ismerők szerint valószínűleg megfulladtak, mivel soha többet nem kerültek elő. A börtönt szimpla gazdasági megfontolásokból zárták be, ugyanis ami előnye, a mindentől való elzártság, az a hátránya is volt egyben, hiszen meglehetősen bonyolult és drága logisztikával lehetett csak eljuttatni oda a szükséges ellátmányt, embereket stb.


Egy incidens történt még a szigeten a későbbiekben. Miután évekig üresen álltak az épületek, mivel a hatóság nem tudta, mihez is kezdjen az Alcatrazzal, 1969-ben egy régebbi egyezményre hivatkozva, amely megengedi az indiánoknak, hogy elhagyott területeket birtokba vegyenek, egy csapat különböző törzsből származó indián először szimbolikusan, majd később, egy kisebb toborzóakció után egy nagyobb egyetemista és indián csoporttal együtt elfoglalta a szigetet. A szigetfoglalás 18 hónapig tartott. A foglalás azóta is szimbolikus dátuma az indiánok jogaiért való küzdelemnek, amelyről évente megemlékeznek.


Az Alcatraz 1972 óta része a Golden Gate National Recreation Areanak, azaz nemzeti parkként működik és fogadja látogatóit, akik száma évente meghaladja az 1,3 millió főt. Az állat és növényvilág fokozott védelemben részesül, bizonyos időszakokban, a madarak költési periódusában egyes szigetrészek zárva is vannak a látogatók előtt.