Fotók: JPM Modern Magyar Képtár
Ha Leonardo da Vinci ma élne, kb. annyira lenne világszerte tisztelt kultikus figura, mint Steve Jobs volt. Mondjuk így, hogy már közel ötszáz éve nem él, izgalmas próbálkozás visszafejteni a zseniális lángelme gondolkodását. Két pécsi múzeum vállalkozott erre.
Különleges világának állít emléket a Leonardo, a reneszánsz zseni című pécsi kiállítás, mely egy Olaszországból indult utazó-kiállítás része. Mint a múzeum egyik munkatársától megtudtuk, „ilyen volumenben” Európában még nem volt Leonardo da Vinci-kiállítás. Együtt ugyanis korábban sehol nem szerepelt a da Vinci által tervezett hatalmas bronz ló másolata, az automobil és a repülő ember (szintén másolatok).
A Sforza-emlékmű életnagyságú mása a Széchenyi téren
Alighanem a lehető legnagyobb láthatóság kedvéért osztották szét a város három pontjára a tárlatot. Az első a hatalmas – és soha el nem készült – bronz ló, az ún. Sforza-emlékmű, melynek élethű mása a Széchenyi téren vonzza magára a járókelők tekintetét, a valódi tárlat a Modern Magyar Képtárba és a Martyn Ferenc Múzeumba lett szétosztva.
Szedd darabjaira!
Da Vinci valódi polihisztor és reneszánsz ember volt, már az általános iskolai rajzkönyvből és a Wikipedia rövid szócikkéből is kiderül: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író. Ő maga nem szedte könyvbe mérhetetlen tudását, egy tanítványa ellenben szerencsére megtette ezt. És hogy da Vinci zseni volt, már az a puszta tény is igazolja, hogy képes volt párhuzamosan csinálni különböző dolgokat egyszerre a két kezével (plusz jobbról balra írt).
„A festészet a legmagasabb rendű tudomány” – így hangzott a mester legfőbb ars poeticája, és ennek rendelt alá mindent. Hajtotta a megismerési vágy, minden kérdéssel, ami eszébe jutott, behatóan foglalkozott, megfigyelt és rengeteget kísérletezett. „Ha van valami hipotézised, elemezd, szedd darabjaira, aztán keresd meg a miérteket és okokat” – ez volt a vezérelve.
Robotoroszlánt épített
Ha fizika és matek ötös nem is, de legalább egy kevés természettudományos nyitottság nem árt a kiállítás befogadásához. Ugyanakkor rengeteg a magyarázó ábra, megfigyelésre, gondolkodásra inspiráló makett, videó és egyéb vizuális elem; szóval minimális érdeklődéssel már fel lehet fogni, miről van szó.
Ahogy haladunk előre a kiállításban, úgy nő az emberben az értetlenség, hogyan férhetett bele egy életbe ennyi ötlet, ennyi dolog alapos végiggondolása. Ezekből szemezget a kiállítás, ahogy most mi is:
- ott volt ugye a helyes testarányok felismerése (az ún. Vitruvius-tanulmány, azaz da Vinci híres vázlata az emberi test méretarányairól)
A kép forrása: Wikimedia Commons/ Luc Viatour
- végzett egy csomó egyensúlyi kísérletet, miközben az egyensúly törvényeit kereste
- nagyon komoly anatómiai tudással rendelkezett. Mindene volt az empíria: összesen 30 embert boncolt fel, amiből csak négyre volt engedélye. Egy százéves - már holt - ismerősét felboncolva jött rá arra, hogy az emberi test is elhasználódik. A látottak alapján meggyőződése volt, hogy az ember = a test, a lélek és a szellem egysége.
- épített egy robotszerű dolgot, egy mechanikus oroszlánt, melynek a belsejében egy lendkerekes óraműszerkezet tette lehetővé a végtagok mozgását (ez is ki van állítva – lásd a lenti kép)
- azt pedig ki gondolta volna – noha kézenfekvő így utólag -, hogy az Utolsó vacsora megfestése előtt alaposan tanulmányozta a testbeszédet és a mimikát (izgalmas mozgófilmen elevenedik meg a kép)
- vizsgálódásai közé tartozott még a fény-árnyék viszony, a szem becsapása, a háromdimenziós világ leképezése két dimenzióban, a levegőperspektíva a festészetben (konkrét példákat a kiállítás egyebek mellett az Angyali üdvözlet, és a Mona Lisa festményein mutat be.)
Aki mesél: Kudlik Júlia
Kellemes levezetés a kiállítás második része, mely a kb. hárompercnyi sétára lévő Martyn Ferenc múzeumban kapott helyet. Itt, a Meg nem valósult álmok szekcióban két nagy dobás látható: az általa tervezett mechanikus automobil mása eredeti nagyságban, mely egy háromkerekű, mozgásra képtelen jármű (bár a kísérletek, és egy erről szóló videó szerint ugyanennek egy 50x60-as változata működik). A másik a repülő ember modellje (lásd nyitókép), amit meg is épített Leonardo da Vinci, ám egyik tanítványa egy éjjel kicsempészte, kipróbálta és azonmód ripityára is törte. Az emeleten akár egy órát is lehet ücsörögni: több videó megy a mesterről, mindegyik Kudlik Júlia hangjával.
Hogy maradéktalanul feltárul-e Pécsen az olasz festő gondolkodása és életműve, ki tudja, mindenesetre egy olyan érdekfeszítő, tartalmas – és kétnyelvű – kiállítás ez, amit csakis ajánlani lehet.
Fontos, hogy szánjunk rá elég időt (legalább két órát), mert ha csak végigrohanunk rajta, az biztos, hogy nem jutunk közelebb a furcsa polihisztor különös agyához.
A kiállítás szeptember 30-ig van nyitva, infó itt
Utolsó kommentek