Sokan komoly mentális problémákat sejtenének annak hátterében, ha valaki teljes komolysággal az orosz vagy szovjet design mibenlétéről, sőt létéről kívánna beszélni. Holott.

Most itt az alkalom a probléma körbejárására, a kérdés eldöntésére: Moszkvában megnyílt az első retrospektív kiállítás az orosz design történetéről. A tárlat a 19. század végétől napjainkig öleli fel az orosz és szovjet design történetét, legfontosabb állomásait, az eklektikától, a neoorosz stíluson át a modernizmusig, majd az avantgárdon, konstruktivizmuson keresztül a „sztálini empire”-ig és a szocreálig, majd a modernizmus visszatéréséig és a posztmodernig, továbbá napjaink irányzataiig.

A kiállítás megszervezése, sőt a kiállításnak teret adó hely, intézmény megalapítása is arról beszél, hogy az oroszok számára fontossá vált múltjuknak egy eddig elhanyagolt része, az orosz design, amit Alekszandr Malcsevszkij, a kiállítást szponzoráló Moszoblbank elnöke így definiált: "Az orosz design: ez tárgyi kultúránk és a nemzeti örökségünk része, amelyet fontos tanulmányozni és megőrizni a következő nemzedékek számára.”

A kiállítás a frissen, 2012 novemberének végén megnyílt Moszkvai Design Múzeum második kiállítása, az első egy szűkebb szelettel, a szovjet designal foglalkozott, az 1950-1980-as időszakra koncentrálva.

„A dizájn: tömegtermelés. De Oroszországban ma gyakorlatilag nincs termelés.” Alekszandra Szanykova, az új múzeum igazgatónője nyilatkozza ezt egy interjúban, arra utalva, hogy a rendszerváltozás óta szinte csak külföldön gyártott, csomagolt termékeket lehet Oroszországban vásárolni, így a pártállami kötöttségektől felszabadult és szakmailag valóban képzett orosz designereknek gyakorlatilag nincs munkájuk. További érdekesség, hogy amennyiben mégis akad, illetve terveznek, akár pusztán papíron maradó, meg nem valósuló arculatot valamely terméknek, az a retró jegyeit viseli magán, azaz visszanyúlás a szovjet termékek és design hangulatához, arculati jegyeihez.

A szovjet, ill. voltaképp a szocialista design fő elemeit, alkotásait mi, illetve szüleink, nagyszüleink is kiválóan ismerik. Elég, ha csak pár ikonikus tárgyat, terméket említünk, amelyeket Magyarországon is meg lehetett vásárolni: Rakéta- porszívó, Pobeda, Poljot óra, Zsiguli/Lada és Zaporozsec, Szaratov hűtőszekrény, Szokol rádió, Zenit (és más szovjet) fényképezőgép, Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgő. A közbeszédben a szovjet termékek és design főbb jellemzőiként kb. a „ronda, de finom” elve érvényesül, azaz a ronda, nem szép, fantáziátlan, ormótlan és (energia)fogyasztásukat tekintve pazarló, de voltaképp funkcionális és elpusztíthatatlan („van benne anyag”) gépezetek, termékek.

Volt természetesen, ami szép is, jó is volt, pl. a pezsgő, de ennek designja nem tipikusan szovjet, inkább forradalom előtti, és amelynek története 1936. július 28-án kezdődik, amikor a politikai bizottság Sztálin személyes részvételével határozatott hozott a szovjet pezsgő gyártásáról.

Ez a kis történet kiválóan mutatja a szovjet/szocialista design mibenlétének alapvető elemeit: legfelsőbb szinten egyeztetett, jóváhagyott, mindenféle piactól, annak elvárásaitól független, pártállami káderek által meghatározott arculatról beszélhetünk. A szocialista piac másik sajátossága volt, és ez némileg a designtörténeti kiállítás kereteit is szűkre szabja, hogy igen kevés termékkel dolgozott, a nyugatihoz képest szűkös kínálat (és természetesen folyamatos hiány) jellemezte a piacot, és e szűkös termékkínálat arculata statikus volt. Egy-egy terméket változatlan formában, kinézettel gyártottak akár 50-70 évig, de van, ami napjainkig is ugyanolyan formában vagy dobozban él, például ilyen a híres szovjet sűrített tej konzerv.

Sör konzervnyitóval

A designtörténeti kiállítás egyik csemegéje az első szovjet dobozos sör, amelyet ugyancsak a legfelsőbb vezetéssel egyeztetve kezdtek el gyártani, mégpedig az 1980-as Moszkvai Olimpia évében, annak tiszteletére. A tervező először az "orosz sör" elnevezést javasolta, ám ezt nacionalistának érezte a politikai bizottság, így „arany gyűrű” néven került forgalomba, utalva az olimpiai gyűrűkre és a várható szovjet aranyérmekre. A dobozos sörön semmiféle nyitófül vagy egyéb szerkezet nem volt, így konzervnyitóval(!) lehetett csak a sörhöz jutni.

A kétezres évek orosz designja

A kiállítás érdekességei a relatíve ritka, már nehezen beszerezhető, látható termékek, plakátok az 1920-as 1930-as évek valóban kiváló, világszínvonalú szovjet avantgárd alkotóitól (pl. Rodcsenko, Majakovszkij). Külön kuriózumok, ahogy a múzeum igazgatónője elmeséli, a padlásokon, hagyatékokban talált bontatlan(!) élelmiszerkonzervek, csokoládék stb., amelyek között egy 1912-es doboz cukorka is van.

A csomagolás desingja. Készült Oroszországban. Moszkvai Design Múzeum, 2013. április 19 - június 25.