Ő teremtette meg az Alient, a huszadik század kései szürrealizmusának egyik legnépszerűbb alakja, a sci-fi kultikus figurája volt. Giger megbotlott és leesett a lépcsőről, belehalt a sérüléseibe. 73 éves volt.
A svájci Hans Rudolf Giger 1940-ben született, Zürichben tanult építészetet és ipari formatervezést a helyi iparművészeti főiskolán, 1970-ben végzett. Monokróm szürrealista fantasylátomásaira H. P. Lovecraft, Ernst Fucks és Salvador Dalí munkássága egyaránt hatással volt (utóbbival a cikk legvégén egy közös képen is látható), Giger sajátos világa azonban semmi egyébbel nem összetéveszthető.
Giger Alien-szobra Hamburgban
1977-ben jelent meg első nagyobb (és máig legsikeresebb) gyűjteménye Necronomicon címmel (amelynek első amerikai kiadása egy Salvador Dalí-dedikációval, azaz egy Dalí-rajzzal kezdődik), ebben az időszakban kezdett el dolgozni Alejandro Jodorowsky gigantikus Dűne-projektjén, többek között "Harkonnen-széket", illetve egyéb bútorokat és díszleteket tervezett hozzá. A projekt azonban kudarcba fulladt (erről nemrég dokumentumfilm készült), tervei azonban lenyűgözték a Dűnében is dolgozó Dan O'Bannont, az Alien későbbi szerzőjét, aki egyszerre találta gyönyörűnek és rémisztőnek Giger képeit, és beajánlotta Ridley Scottnak. Így született meg az a lény és világ, amelyet ma az Alienhez kapcsolunk, és amelyet Giger talált ki.
Giger munkásságának azonban csak kis szelete kapcsolódik az Alienhez, bár kétségkívül a földönkívüli lény tette szinte popsztárrá.
Ő tervezte Debbie Harry (Blondie) első szólólemezének borítóját 1981-ben, de készített borítókat az Emerson, Lake & Palmernek (ld. a lenti tetkót), a Celtic Frostnak, a Danzignak és a Carcassnak is, illetve a Korn énekesének, Jonathan Davisnek mikrofonállványt is tervezett. Legutóbb a svájci Tryptikon metálzenekar idei lemezén láthattuk munkáját.
Az Alien-sorozaton kívül több más filmnek is tervezett lényeket, többek között a Poltergeist II-nek, a Lénynek, illetve a német trashképregény alapján készült Killer Condom gyilkos fogazattal rendelkező óvszerét is ő készítette, illetve a Batman Forever számára is tervezett egy batmobilt, de azt végül nem használták.
Giger rendekívül népszerű a tetoválóművészek körében is, mint az fent látszik. De érdemes a Google-be beírni hogy "giger tattoo".
Giger szürreális világának központi eleme a biomechanikus létforma, amelyben a technológia a hús összeforr egymással, épp emiatt Giger világa a cyberpunkot épp úgy megihlette, mint a fantasyt, de valódi termékké is vált: az Ibanez gitárcég Giger-gitárokat gyártott, Tokióban pedig Giger Bar nyílt a nyolcvanas években, de Giger nem volt vele elégedett (mármint tervei megvalósításával), úgyhogy levetette a nevét róla. Jelenleg két Giger Bar létezik Svájcban, illetve volt egy a manhattani Limelight klubban, ahol a VIP termet díszítette Giger-design, amíg a klub létezett.
Utolsó kommentek