Marjai Judit legújabb kiállításán nem híres embereket mutat meg szokatlan díszletek között, hanem a túlsúly szépségeit M.-en, az erotikus modellen, továbbá fregolira csipeszelt tárgyakat és maszkos embereket. A kiállítás vasárnapig látható az A38-on.
Marjai Judit 25 éve állt át a műterem másik oldalára, ekkor hagyta ott a fotómodellkedést a fotózás kedvéért. Bulvárközeli élményeket nyújtó munkáival mintegy 10 éve van jelen a művészeti köztudatban. Sokan emlékezhetnek még Karafiáth Orsolyáról készült húsleveses sorozatára 2006-ból, amelyből már akkor is látható volt, hogy vonzódik a nőhöz mint témához, az erőteljes, egyértelmű színekhez, a szokatlan beállításokhoz és az ételekhez, illetve azok alapanyagaihoz. Az A38 hajó kiállítóterében látható Hideg és meztelen című kiállításon rendre visszaköszönnek ezek a vonzalmak.
A cím két sorozatot takar, a Hideg jobban emlékeztet a fotós korábbi munkáira. A fregolira csipeszelt, hideg kékben úszó fagyasztott halfejek, vagy a beragasztott szájú rózsaszín plüssnyúl, amelynek éppúgy a fregolira vannak csipeszelve a fülei, mint az álarcot viselő női modell haja, illetve az ugyanazt az álarcot viselő férfi modellben, úgy tűnik, leginkább csipeszeltségük a közös nevező. Ahogy a kiállítást megnyitó Wahorn András fogalmazott "értelmetlenek, mint maga az élet" és ebben könnyen egyetérthetünk vele, hiszen nem lenne könnyű - vagy éppen túl könnyű lenne - bármiféle gondolatiságot keresni a Hideg sorozat darabjai mögött.
A másik sorozat, a Meztelen, sokkal fókuszáltabb, hiszen a nem mindennapi bájait megmutató modell - M. - nyújt annyi látványt, amihez Marjai Juditnak sem kell különösebb gondolati fonalra felaggatnia mondandóját. A túlsúlyos posztmodern willendorfi vénusz kicsomagolása a szemünk láttára zajlik. A fotós nem csak észreveszi, de szépen el is játszik M. testének geometriájával, lágyságával, távolságaival és közelségeivel. A rubensi szépség úgy tűnik nem csak a ruháit dobta le magáról, de a róla készült képek sem igénylik a sallangot.
Nem is látni túl sok kiegészítést, a sorozat legjobb képein marad a test, vagy akár a nem is mindig felismerhető testrészek, az élő hús részletei. A képeken váltakozik a mikro és a makro megközelítés, van, ahol az egész testet látjuk, van ahol csak a bőr felszínét, változnak a hátterek is, vagy teljesen homogén, vagy drapérián látjuk a modellt, némelyik kép színes, némelyik fekete-fehér. Látszik, hogy a fotós alaposan körbejárta témáját, M.-et, és nem félt eltávolodni korunk női szépségideáljától.
Nem idegenek ezek a képek a cseh fotós Jan Saudek világától sem, de annak helyenként freak showkra emlékeztető teatralitása nélkül. Amikor pedig a közeli felvételeket nézzük, mintha csak építészeti fotókat látnánk a hatvanas évekből: a fény-árnyék formálta domborzatból próbálunk következtetni, hogy a nem hétköznapi test architektúrájának mely részén járunk. Ezek a legjobb képek.
Marjai Judit: Hideg és Meztelen, A38, 2013. február 18 - február 24.
Utolsó kommentek