6000 feketefej (enteriőr fotók: Cséka György)

Medve Zsuzsa 6000 feketefej című műve helyspecifikus munka: a Jurányi Ház galériájának, de inkább multifunkcionális, közösségi terének fekete falait rajzolta tele krétával. A falakon stilizált figurák, a gyerekrajzokra hasonlító világ elevenedik meg, szinte szó szerint. A gyerekrajz figurák ugyanis nem azt teszik, amit várnánk, nem gyerekeskednek, nem játszanak, nem vidámak, hanem lázas tevékenységben merülnek el, egymást pusztítják, ölik, szúrják, vágják minden lehető eszközzel.

A figurák fehér krétával vannak a fekete falakra rajzolva. Ami épp az inverze annak, amiről a kiállítás címe és a kiállításhoz írt versszerű szöveg beszél, azaz nem fekete fejeket és figurákat látunk. Medve Zsuzsa ezzel a látszólagos ellentmondással a munka egyik lényegét emeli ki, azt, hogy hiába fehér a figura, alapvetően mégis fekete, mert a fekete a rossz, a lelki sötétség, a pokol jelképe. Az inverz inverzét látjuk, egy valóban fordított világot, mert a gyerekrajzok nyelvén a felnőtt világról, valóságról van szó.


A mű egyfajta gyerekrajzban elmesélt mindennapi apokalipszis, egy pokoli poszt-Feszty körkép (Szilágyi Ákos) a mai Magyarországról, mert a mű panorámaszerűen terül ki, fut körbe a falakon. Amit e panorámán látunk, az egy minden kímélet és vigasz nélküli komor látomás arról, ami körülvesz, az emberi viszonyokról, életről. Medve Zsuzsa munkájának keresve sem találnák jobb mottót, mint Thomas Hobbes szállóigévé vált szövegét a Leviathánból, mert amit látunk, az mindenki harca mindenki ellen.

Ezek a figurák ugyanis nem ismernek mást, mint az önérdek kíméletlen érvényesítését, minden áron, főleg az egymás elleni harc árán, a másik elpusztítása árán. Medve Zsuzsa kegyetlen panorámáján az ember csak a pénzt, a hatalmat, a szexet ismeri, és mindent megtesz ezekért, bármi legyen is az ár. Mindenféle szúró- és vágóeszközzel pusztítja ember az embert.

A mű egyetlen csatajelenetként, hadszíntérként értelmezi, illetve leplezi le világunkat, életünket, annak minden látszata mögött a kíméletlen, gátlás nélküli önzést és pusztítást látja. A művész Plautusszal egyetértve mondja a művével, hogy ember embernek farkasa.

A falakon ábrázolt figura egyébként jó ismerősünk, a legnagyobb közösségi oldalon fut Medve Zsuzsa kiváló, társadalomkritikus, maróan szatirikus és ironikus Free Ostástka oldala - annak főszereplőjére, Ostástkára hasonlítanak a figurák, de csak hasonlítanak!.

Ostástka ugyanis egy hírnök, hír-adó saját világáról, mindennapjairól, de főleg a mi mindennapjainkról, politikai életünkről mesél, illetve fűz kommentárokat ahhoz, amit most a fekete falakon látunk. Mintha Ostástka és Medve Zsuzsa ez egyszer nem csak töredékes kommentárokban, szavakban, hanem egy teljes mondatban, regényben, azaz inkább egy hatalmas tablóban akarta volna ábrázolni, elmondani, amit gondol arról, ami van. „Véres, vad világ, purgatóriumi hangulat” (Medve Zsuzsa).


A 6000 fekete fej erős, szuggesztív, expresszív és mélyen moralista munka, gyerekrajzban elmesélt, antropológiailag súlyosan pesszimista társadalom-, politika- és életkritika.

Medve Zsuzsa: 6000 feketefej - január 26-ig tekinthető meg a Jurányi Házban.