KUNSZT

Fotó: Hajdú D. András (Origo)

David Cerny korunk nagy népművésze. Munkái valamilyen módon majd mindenkit megszólítanak, mozgósítanak. Véleménynyilvánításra késztetik azt, aki kapcsolatba kerül velük, aki látja, hallja, esetleg tapintja őket. Projektjei, köztéri szobrai akkor is működnek, ha mindenféle művészeti affinitás, képzettség, előtanulmány, értés nélkül közeledünk hozzájuk. Vagy, rossz nyelvek szerint, csak így lehet és érdemes hozzájuk közeledni, mert nincs több rétegük, szofisztikált szerkezetük, jelentésük. Egyszerűek, mint a pofon és jó erőset is csattannak. Most a Műcsarnokban nézhető meg Cerny két régebbi installációja.

Nok Gyula: A Fővárosi Múzeum IX. számú terme, metszetek és festmények, 1912 (A Budapesti Történeti Múzeum engedélyével)

Nem a Hősök terén álló épület volt Budapest első Műcsarnoka. A városligeti Olof Palme-ház volt az első, amely nem túl ideális tereinek köszönhetően csupán 10 évig volt a hazai és külföldi alkotók alkotásait bemutató intézmény otthona. Áttekintjük az épület korai történetét és eddig publikálatlan képeket is bemutatunk.

Gulyás Gábor a Mi a magyar? kiállításon (fotó: Mudra László)

Gulyás Gábor, a Műcsarnok tavaly november végén 2012. december 31-i határidővel lemondott igazgatója mégsem mond le, derült ki a február 24-én a Kossuth Rádiónak adott interjújából: "január elsejével nem állt elő az a helyzet, amelyet kilátásba helyeztek. Azt a munkát, amire engem fölkért a kulturális államtitkár, és amit nagyon sokan támogatnak, azt szeretném végezni" - mondta.

Asztalos Zsolt

Kihirdették az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázat eredményét. A 19 pályamű közül a zsűri végül Asztalos Zsolt Kilőtték, de nem robbant fel című pályaművét (egy hasonló munkája itt) értékelte a legjobbnak. Ez alapján a nemzeti biztos a mai napon felkérte a művészt és a tervezett kiállítás kurátorát, Uhl Gabriellát, hogy az 55. Velencei Képzőművészeti Biennálén a magyar pavilonban rendezzék meg a tárlatot.

A Velencei Biennálé magyar pavilonja 1909-ben

2012. október 1-jén hirdette meg Gulyás Gábor nemzeti biztos a jövő évi, 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennále magyar pavilonjában rendezendő kiállítás megvalósítására kiírt pályázatot. A beadási határidő december 2. volt. Tizenhét pályamű érkezett be, köztük több olyan is, amelyben egy-egy művészcsoport pályázott.

Banksy nyoma a liverpooli Walker Art Galleryben 2011-ben

Soha nem voltak még ilyen sokan kíváncsiak egy 2 éve bemutatott, már a YouTube-on is teljes hosszában megtalálható filmre. A Facebookon több mint 12 ezren igazolták vissza a december 8-án, a Műcsarnok Mélycsarnokában vetítésre kerülő Kijárat az ajándékbolton át című Banksy-mozit. Pontosabban: egy "Banksy-kiállítást" igazoltak vissza, amit a Műcsarnok már idén januárban meghirdetett.

Gulyás Gábor a Mi a magyar?-on 2012 augusztusában (Fotó: Mudra László)

Gulyás Gábor a Műcsarnok igazgatója az alábbi közleményt juttatta el lapunkhoz:

"2011-ben lehetőséget kaptam a Műcsarnok vezetésére. Kinevezésem után a szakmai programomat egy nyilvános konferencián ismertettem, azóta ennek megfelelően dolgoztam. A jelentősen romló pénzügyi feltételek ellenére sikerült elindítani a magyar nyelvű Flash Art folyóiratot, létrehozni egy új kiállítási teret, a Mélycsarnokot, ahol eddig több mint húszezren fordultak meg - ám mindez természetesen nem csupán nekem köszönhető. A társadalmi emlékezet vagy épp a nemzeti önazonosság művészeti reflexiót közreadó tárlat ugyanúgy szakmai összefogáson alapult, mint ahogy a kolozsvári kortárs képzőművészet első, teljességre törekvő bemutatása vagy Bukta Imre most látható, nagy kiállítása. A sikerek ugyanannyira a munkatársaim érdemei is, mint amennyire az enyémek. Az viszont, hogy a programom további része miképpen valósul meg, elsősorban az én felelősségem.
Mivel a Műcsarnok működési rendjének megváltozása nem teszi lehetővé, hogy a munkámat szuverén módon folytassam tovább, erkölcsi kötelességem a megbízatásomról lemondani. Ezért a mai napon kezdeményeztem az MNV Zrt. elnök-vezérigazgatójánál, hogy munkaviszonyomat 2012. december 31. napjával közös megegyezéssel szüntessük meg. Döntésemről írásban tájékoztattam a kultúráért felelős államtitkárt.

Budapest, 2012. november 26."

Bukta Imre az Okos tájban (Fotók: Hirling Bálint)

Szombaton megnyílt Bukta Imre a Másik Magyaroszág című tárlata a Műcsarnokban, amelyen az életmű korábban készült, ismert alkotásai mellett új munkákat is bemutat a mezőszemerei alkotó. A Munkácsy-díjas falusi ember, a címadás nagymestere idén hatvanéves, ez az eddigi legátfogóbb kiállítása. Kukorica és gyufa minden mennyiségben, felkavart káderek, zsebkaszakészlet, továbbá a félelem háza.

Gulyás Gábor a Műcsarnok igazgatója, a Velencei Biennálé nemzeti biztosa kiírta az 55. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálé magyar pavilonjában rendezendő kiállítás pályázatát, amelynek leadási határideje december 2. A pályázat "a résztvevők körét tekintve nyílt. Minden olyan személy vagy csoport pályázhat, aki jártas a kortárs képzőművészetben és rendelkezik kiállításrendezői gyakorlattal. Művész is pályázhat saját kiállítása kurátoraként. Életkori megkötés nincs. A pályázatot benyújtók elfogadják, hogy az eredményhirdetést követően a pályaművekbe bárki betekinthet, az azzal kapcsolatos adatok nyilvánosak."

A Magyar Pavilon 1909-ben a megnyitáskor, Velence, Giardini

A zsűri tagjai:

Gulyás Gábor esztéta, nemzeti biztos
Bartusz György képzőművész, művészeti író, akadémikus, egyetemi tanár (Kassa)
Bordács Andrea esztéta, az Új Művészet szerkesztője, a Nyugatmagyarországi Egyetem docense (Szombathely)
Boros Géza művészettörténész, az EMMI Művészeti Főosztályának vezetője
Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus, egyetemi tanár (Budapest)
Készman József művészettörténész, a Műcsarnok vezető kurátora
Sturcz János művészettörténész, egyetemi tanár, a budapesti Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője
Újvárossy László képzőművész, művészeti író, egyetemi tanár (Nagyvárad)

A pályázatról bővebben itt.