KUNSZT

Montmajouri naplemente címmel egy régen elveszett Van Gogh festményt azonosított az amszterdami Van Gogh múzeum - írja a Guardian. 1928 óta ez az első teljes méretű festmény, amelyet az 1890-ben elhunyt festőtől felfedeztek.

Fotók: Tuba Zoltán (Origo)

Könnyen lehet, hogy a látogató, aki megnézi a Vincent Van Gogh álmai című kiállítást, minden eredeti alkotást, amit később látni fog életében, halványabbnak és kevesebbnek fog ítélni. Hogyan fér meg egymás mellett a digitálisan restaurált műtárgy és a múzeum fogalma?

A torontói Cube Works galéria nagyobb összefüggésbe helyezi a Rubik-kockát színeit és darabjait: nem egyszerűen kirakják a kockát, hanem úgy rakják ki és helyezik el, hogy az egy művészeti alkotás részét képezze.

Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező, 1896

Virágzó alma- és szilvafák fogadják az embert a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításán. A francia impresszionizmus egyik legizgalmasabb művészének, Claude Monet-nak egy festménye, mellette pedig Szinyei Merse Pálé, a jernyei birtokosból lett festőé, az egyik első magyaré, aki fiatalon szakított a műteremhez kötöttség hagyományával, és a szabadban kezdett festeni. Mi az impresszionizmus ma is töretlen népszerűségének az oka?

Raffaello: Egy ifjú arcképe, 1513-1514

Raffaello fiatalkori önarcképét a nácik lopták el Lengyelországból, Caravaggio utolsó festményét valószínűleg a szicíliai maffia, míg Picasso Galamb borsóval című vászna egy szeméttelepen végezte. A legdrágább ellopott festményeknek jártunk utána, amelyek soha nem kerültek elő.

Vincent van Gogh napraforgója (1888-1889) a Philadelphiai Művészeti Múzeumban
(Fotó: Lori M. Nichols)

Megállapították, hogy a múzeumokban és galériákban használt világítás hatására megváltoznak Van Gogh híres napraforgóinak színei. Egyes festményei zöldes, illetve barnás árnyalatra váltottak az eredeti krómsárga helyett. Nem csak Van Gogh, de Cézanne sárgái is így jártak. De van megoldás.