Megdöglött a dada

Ország Lili: Szorongás, 1955.

A dada és a szürrealizmus valószínűleg él, bár kicsit poros. Legalábbis ez a benyomásunk támadt a két izmust és magyarországi hatásait bemutató tárlatokon a Magyar Nemzeti Galériában. Senki nem szenvedett testi sérülést, és senkit nem találtak el puskagolyóként a szavak (Richard Huelsenbeck), de hát hol vannak már azok az antimuzeális idők!

0 Tovább

Aki harcba szállt az illetlen testrészekért

Vaszary János: Misztrál Riminiben, 1930 körül

Felszínességgel és a kortárs francia trendek majmolásával vádolták, majd a polgári jelzővel próbálták lejáratni és giccsesnek bélyegezték. Vaszary János népszerűsége mégis több évtizede töretlen, manapság pedig több tízmillióért ütik le egy-egy képét. A festőművész színpompás, napsütötte, de ami a legfontosabb: sosem látott képeiből rendezett most kamaratárlatot a Nemzeti Galéria. Ráadásul két magángyűjtemény adományából, amire Magyarországon ritkán van példa.

0 Tovább

Tahiti helyett Tahitótfalu

Szinyei Merse Pál: Pipacsos mező, 1896

Virágzó alma- és szilvafák fogadják az embert a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításán. A francia impresszionizmus egyik legizgalmasabb művészének, Claude Monet-nak egy festménye, mellette pedig Szinyei Merse Pálé, a jernyei birtokosból lett festőé, az egyik első magyaré, aki fiatalon szakított a műteremhez kötöttség hagyományával, és a szabadban kezdett festeni. Mi az impresszionizmus ma is töretlen népszerűségének az oka?

1 Tovább

Hol tart a magyar fotó most?

Gerhes Gábor: A dolgok összekülönbözése - a kívülről várt, de belülről jött ellenség (részlet)
Kattintásra galéria nyílik!

Úgy tűnik, az utóbbi másfél évtizedben mágnesként vonzza a feszültséget a nemzeti fotográfia. A Nemzeti Galériában megnyílt Magyar fotóművészet az új évezredben című kiállítás fő hivatkozási pontja a Műcsarnokban 2001 május-júliusban megrendezett Országos Fotóművészeti Kiállítás, amely a "demokratikus" kiállításrendezés állatorvosi lovaként szöges ellentéte volt az itt megvalósult kurátori koncepciónak.

0 Tovább

Jönnek a szürrealisztikus káposzták

Roskó Gábor: Let's see the News in the World, 1989

Bár idén láthatjuk az objektívjét a pokolra irányító dél-afrikai fotóst, illetve a francia férfit, aki megszépítette Párizst, a múzeumok idei tervei alapján úgy tűnik, hogy elsősorban a magyar festészet és művészet éve lesz a 2013-as. Jön Egon Schiele, Caravaggio, Canaletto, Pieter Hugo, Alexandre Bigot, Bálint Endre, Szentjóby Tamás, Szántó Piroska és a hiénák. Dübörög a nézelődés.

0 Tovább

KUNSZT

blogavatar

Nem nagy kunszt.

Utolsó kommentek