A szír hadsereg katonái Palmürában, 2012. augusztus (Palmyra Media Center)

A Szíriában 2011 márciusában Bassár el-Asszad elnök diktatórikus rendszere ellen kitört felkelésnek már harmincezer áldozata van, de Szíria, mint civilizációs bölcső nem csak állampolgárai, hanem rendkívül gazdag ókori, római, bizánci, arab és középkori keresztény örökségének létét is veszélyezteti, miközben Törökország és Jordánia műkincspiacát elárasztják a szíriai illegális ásatásokból és fosztogatásokból származó tárgyak.

2011. július 14-én egy i.e. 8. századi arámi arany szobrot loptak el a Hamai Múzeumból, amely decemberben az Interpol által legkeresettebb műkincsek listájára is felkerült. Szintén idei hír, hogy szalafita szélsőségesek szufi műemlékeket romboltak le Maliban, főleg Timbuktuban és Dzsennében, de elég a kétezres évek jelentősebb műemlékpusztításaira vetni egy gyors pillantást, hogy lássuk: ha a Közel-Kelet forrong - márpedig gyakran forrong - akkor ott kő kövön nem marad. Afganisztánban 2001 márciusában lőtték ki a tálibok a sziklafalba vésett 38 illetve 55 méter magas Bamijáni Buddhákat, mivel szélsőséges nézeteik szerint minden szobor bálványnak minősül. Irakban 2003 áprilisában fosztották ki a bagdadi Irak Múzeumot kihasználva az amerikai csapatok bevonulásakor kialakult rövid hatalmi vákuumot, de a moszuli és a bagdadi múzeum is komoly károkat szenvedett, akárcsak 2011 januárjában Kairóban az Egyiptomi Múzeum.

Az UNESCO már korábban arra figyelmeztetett, hogy Szíria egyetemesen fontos kulturális öröksége a harcok és fosztogatások áldozatául eshet, külön kiemelve Krak des Chevaliers keresztes várát.

Krak des Chevaliers ostroma

Krak des Chevaliers a polgárháború előtt, 2010 (Fotó:Bernard Gagnon)

„Talán a legjobb állapotban fennmaradt és a legcsodálatosabb vár a földön” - írta a várról Arábiai Lawrence, vagyis Thomas Edward Lawrence angol katona, régész, író a 20. század elején. Krak des Chevaliers építését a 12. században kezdték meg az arabok - majd folytatták a keresztesek - és számos ostromot vert vissza az évszázadok alatt, de sajnos újra a harcok középpontjába került, mivel a vár alatt elterülő Homsz városa a szír ellenállás egyik fészke, vagyis a szír hadsereg egyik fő célpontja. 2011 decemberében átfogó offenzíva indult Homsz ellen, ahol az ágyúkkal, gránátvetőkkel és gépfegyverekkel végrehajtott támadásban három nap alatt legkevesebb húszan haltak meg, valamint a történelmi belváros számos épülete megsérült. 2012 februárjában a kormányerők újabb támadást indítottak a város ellen, tankok és vadászrepülők is részt vettek a harcokban, ekkor több alkalommal is eltalálták Krak des Chevaliers várát. A vár Homsz februári ostromakor szerzett sérüléseiről több videó is felkerült a YouTube-ra. Bombázták a citadellát és a középkori kápolna is megsérült, de a polgárháború eddigi legvéresebb csatájában Homsz történelmi belvárosa is komoly károkat szenvedett, és a Homszi Múzeumot is kifosztották. (Homsz ostromakor vesztette életét február 22-én a kiváló francia fotós Rémi Ochlik is.)

Aleppó és Palmüra

Turisták Palmürában a Hadrianus-kapu előtt, 1930-as évek

A szíriai hadsereg már augusztus elején megrongálta az 1986 óta a világörökség részét képező aleppói citadella kapuját, múlt héten pedig annyira elmérgesedtek a harcok, hogy a több mint 700 éves aleppói piac egy bombázás következtében azóta lángokban áll. Damaszkusz óvárosában autóba rejtett bomba robbant a piac mellett, de az i.e . 3. évezredben alapított Ebla régészeti lelőhelye is komoly veszélyben van. A kulturális emlékek védelmére létrejött amerikai Global Heritage Fund jelentése szerint az i.sz. 3. század végén elnéptelenedet Palmüra római kori kereskedővárosba, a hellenisztikus építészet egy kiemelkedő központjában néhány hónapja a szír hadsereg állomásozik, tankokkal és ágyúkkal jelentőst kárt okozva a műemlékekben, mivel védelmi árkokat ásnak a római romok közé és tankokkal járnak az 1800 éves oszlopok között, amelyek a vibrációtól leomlanak. Egy YouTube-videón Palmürában pózoló szír kormánykatonákat látni, egy másikon pedig Palmürából rabolt kőfaragványokat egy furgon platóján. Ennél is rosszabbul járt Apameia római kori város, amelynek mozaikjait buldózerekkel bontották darabokra és szállították el a helyszínről.

A rendszer önmagát fosztogatja

Romulus és Remus, mozaik Apameiából (Fotó: byzantinist)

Sok esetben a felkelők vastag falú középkori és ókori építményeket használnak védekezésül, de a szír hadsereg eddig nem hezitált akár szét is lőni azokat. Az ókori és keresztes épületek melle számos észak-szíriai bizánci építményt is megrongáltak (al-Bara, Deir Sunbel, Ain Larose). A szíriai hadsereg az asszaszinok - a keresztes háborúk korának szélsőséges iszlám szektája - egykori várát, Al-Madiqot is bombázták, amelyről videó is elérhető a YouTube-on.

Valószínűleg szír kormányzati képviselők a saját szakállukra dolgozva nagyban kiveszik a részüket a fosztogatásokból és a műkincsek külföldre szállításából, ahogy azt a Syrian Archeological Heritage in Danger csoport is gyanítja, írja a The Independent. A fosztogatásban és a pusztításban mindkét fél, mind a kormányerők, mind a lázadók nagy erőkkel vesznek részt. Szíria egyetemes jelentőségű kincsei a szemünk láttára pusztulnak el és ez láthatóan Szíria állampolgárait érdekli a legkevésbé.