Francesco Franzan: Laszlo Toth lefogása, miután megtámadta Michelangelo Piétáját a Szent Péter bazilikában 1972. május 21-én (Fotó: Francesco Franzan)

A 20. század hemzseg a megtámadott műtárgyakról, élettelen tárgyakba szerelmes, illetve azokra haragudó emberekről szóló történetektől. Összeszedtük a 10 legindokolatlanabb támadást.

1. Rembrandt: Éjjeli őrjárat, 1642

Az Éjjeli őrjárat sérülései 1975-ben

1911-ben egy holland hajószakács próbálta késsel megrongálni, de nem tudta átvágni a vastag lakkréteget. 1975-ben a festő névrokona, William de Rijk munkanélküli középiskolai tanár támadta meg az Éjjeli őrjáratot, neki már sikerült átvágnia a lakkot, mielőtt az őrök leteperték. Bár a képet restaurálták, a vágásnyomok a mai napig láthatóak. A férfit nem ítélték el, mivel mentális zavart állapítottak meg nála. 1976-ban egy elmegyógyintézetben öngyilkosságot követett el. 1990-ben egy férfi savval öntötte le a képet, de hála az őröknek, akik gyorsan vizet löttyintettek a vászonra, így hatástalanítva valamelyest a sav maró hatását, csak a lakkréteg sérült meg.

2. Cy Twombly: Phaedrus, 1977

A Twombly-képpel csókolózó Rindy Sam (Fotó: Boris Horvat/AFP)

"Csak adtam rá egy csókot. A szerelem megnyilatkozása volt, amikor megcsókoltam. Nem gondolkodtam, azt gondoltam, a művész majd megért engem" – mondta a tettéért pénzbüntetéssel sújtott Rindy Sam, aki maga is művész. A francia-kambodzsai hölgy 2007-ben smárolta le Cy Twombly Phaedrus című triptichonjának egyik paneljét az avignoni Lambert gyűjteményben. tettét azzal indokolta a bíróságot, hogy „legyőzte őt a szenvedély”, amikor meglátta a – 2.5 millió dollár értékű - fehér vásznakat. A bíróságot ez nem hatotta meg, büntetésül 1500 eurót kellett fizetni a tulajdonosnak, 500 eurót a galériának és szimbolikus 1 eurót a művésznek.

3. Mark Rothko: Fekete gesztenyebarnán, 1958

Mark Rothko "Black on Maroon" (1958), avagy "Vladimir Umanets '12. A potential piece of Yellowism"

Tavaly egy londoni bíróság két év szabadságvesztésre ítélte Wlodzimierz Umaniec Nagy-Britanniában élő 26 éves lengyel fiatalembert, miután október 7-én a Tate Modernben Mark Rothko (1903-1970) egyik festményének sarkára fekete festékkel azt írta, hogy Vladimir Umanets 2012. A yellowizmus egy lehetséges darabja. Mark Rothko 1958-ban eredetileg a New York-i Four Seasons éttermének falára szánta a Fekete gesztenyebarnán című képet, de úgy látta, hogy az étterem légköre alkalmatlan a képek bemutatására, így visszaadta az értük kapott előleget.

4. Marcel Duchamp: Forrás, 1917

Marcel Duchamp: Forrás, 1917 (Fotó: Alfred Stieglitz)

Marcel Duchamp 1917-ben vásárolt egy piszoárt, amit a hátára állított és R. Mutt dedikációval látott el. Ezzel elkészült A 20. századi modern művészet paradigmaváltó műtárgya, a Forrás. 2006. január 4-én a párizsi Pompidou Központ Dada-kiállításán Pierre Pinoncelli francia művész kalapáccsal rongálta meg az alkotást – pontosabban annak egyik verzióját -, amelynek értékét abban az időben 3 millió dollárra becsültek. A bíróság 214 ezer eurós bírság megfizetésére ítélte Pinoncellit, akinél nem volt új keletű a piszoár-kattanás, mivel 1993-ban a dél-franciaországi Nimes-ben kiállított Duchamp-féle Forrásba vizelt bele.

5. Leonardo da Vinci: Mona Lisa, 1503-1506

A Mona Lisa 2008-ban (Fotó: Cayetano)

A francia múzeumi szakembereknek úgy látszik az sem volt elég, hogy az olasz Vincenzo Peruggia 1911-ben ellopta a festményt, mivel csak évtizedekkel később helyezték annyira biztonságba, hogy ma már talán csak tankkal lehetne benne kárt tenni. 1956-ban kétszer is megtámadták a La Giocondát. Először savval öntötték le, majd egy férfi kővet dobott rá, ekkor néhány pigmentdarab pergett le a bal könyökéről, de ezt hamarosan restaurálták. 1974-ben a Japán Nemzeti Múzeum kölcsönözte Leonardo alkotását, amikor egy nő piros festékkel fújta le, tiltakozásul, hogy nem teszik lehetővé a fogyatékkal élőknek a kiállítás megtekintését. 2009-ben egy orosz nő vágott a képhez egy az ajándékboltban vásárolt kerámiabögrét. Ma golyóálló plexi mögött látható a falba süllyesztett kép, fegyveres biztonsági őrök és kamerák tekintetével védve.

6. Edvard Eriksen: Kis hableány, 1913

A Kis hableány fej nélkül 1998-ban (Fotó: Mogens Flindt)

Koppenhága jelképe, a Hans Christian Andersen fejéből kipattant Kis hableány a hatvanas évek óta rettegésben ül. Az 1910-es évek elején a Koppenhágai Királyi Színház prima ballerinájáról mintázott szobor - Edvard Eriksen (1876-1959) – a 20. század egyik legtöbbet szenvedett műtárgya. 1964 óta többször a fejét vették, 1984-ben jobb karját vágták le, 1998-ban újra a fejét. 2003. szeptember 10-én felrobbantották, a több helyen megsérült szobrot búvárok emelték ki a tengerből. 2004-ben és 2007-ben is burkával csavarták be. Többször leöntötték festékkel, volt, hogy műpéniszt nyomtak a kezébe. 2006-ban felmerült, hogy áthelyezik a szobrot egy nehezebben megközelíthető helyre.

7. Michelangelo: Piéta, 1499

Laszlo Toth és a Szent Péter bazilika közönsége akció közben (Fotó: Francesco Franzan)

1972. május 21.-én a 33 éves Laszlo Toth, magyar származású ausztrál geológus „Én vagyok Jézus, feltámadtam!” kiáltással rontott rá Michelangelo márványszobrára a római Szent Péter bazilikában. A Pietának főleg a feje sérült meg, de bal alkarja is a padlóra esett, ujjai széttörtek. A biztonsági személyzet ugyan összeszedte a széthullott darabok nagy részét, de több darabot a turisták vittek haza, így például Szűz Mária orrát is, amelyet később a restaurálás során a szobor hátából származó márványdarabbal pótoltak. Toth pszichésen beszámíthatatlan volt, ezért nem büntették meg, viszont két évig ápolták egy olaszországi pszichiátrián.

8. Michelangelo: Dávid, 1501-1504

Michelangelo Dávidjának megrongált bal lábfeje, 1991

1873-ban elszállították Firenze főteréről a világ egyik legismertebb alkotását, Michelangelo Dávidját, hogy így védjék meg az esetleges támadásoktól, és a Galleria dell´Accademián állították ki. Helyére 1910-ben egy másolatot helyeztek, de ez az akció mégsem védte meg a szobrot, mivel 1991-ben Piero Cannata egy munkanélküli olasz férfi kalapácsot húzott elő kabátja alól és letörte David egyik bal lábujját. A látogatók fogták le, amíg a biztonságiak a helyszínre érkeztek. Cannata azzal indokolta tettét, hogy a 16. századi velencei festő, Paolo Veronese egyik modellje, Nani utasította a támadásra. 2005 a Piazza della Signorián fogták el Cannatát, amikor egy emléktáblára egy vörös X-et fújt sprayvel. Azt mondta, azért tette, mert a táblának nem volt semmi értelme.

9. Diego Vélazquez: Vénusz tükörrel, 1647-1651

Mary Richardson kézjegyei Velazquez Vénuszán 1914-ben

1914. március 10-én Mary Richardson szüfrazsett besétált a londoni Nemzeti Galériáéba, majd egy húsbárdot előkapva Velazquez Vénuszát kezdte trancsírozni azzal a célla, hogy megsemmisítse a képet, mivel így akart tiltakozni társa, a mozgalom vezére, Emmeline Pankhurts előző napi letartóztatása ellen. hét vágást ejtett a festményen, mielőtt megállították, különösen a nőalak válla sérült, de a képet sikeresen restaurálták. „Megpróbáltam elpusztítani a legszebb nőt a mitológia törtélnetében, ahogy a kormány próbálja elpusztítani Mrs. Pankhurstöt, a modern történelem legszebb alakját” – fogalmazott sajtóközleményében az eset után. Richardsont fél év börtönre ítélték tettéért.

10. Barnet Newman: Nem félünk a pirostól, a sárgától és a kéktől, III, 1967

Látogatók Barnett Newman 1986-ban megrongált festménye előtt

„Az esztétika az a művésznek, ami az ornitológia a madaraknak” – mondta a az absztrakt expresszionizmus és a colorfield painting kiemelkedő alakja, Barnett Newman (1905-1970), akinek 1967-ben festett 12 négyzetméter alapterületű Nem félünk a pirostól, a sárgától és a kéktől III című képét 1986-ban kaszabolta össze késsel egy Gerard Jan van Bladeren nevű holland férfi. A restaurálás összköltségét 400 ezer dollárra becsülték, de végül mivel rossz festékeket használtak a kép árnyalatai elvesztek, így végül 1 millió dollárba került a helyreállítás.