Raffaello: Egy ifjú arcképe, 1513-1514

Raffaello fiatalkori önarcképét a nácik lopták el Lengyelországból, Caravaggio utolsó festményét valószínűleg a szicíliai maffia, míg Picasso Galamb borsóval című vászna egy szeméttelepen végezte. A legdrágább ellopott festményeknek jártunk utána, amelyek soha nem kerültek elő.

A fenti talán a legjelentősebb az eltűnt festmények közül, a II. világháború után veszett nyoma. 1939-ben, Lengyelország német megszállásakor a portrét több más jelentős alkotást - köztük Leonardo da Vinci Hermelines hölgyét - a krakkói Czartoryski Múzeumból Sieniawába menekítették, de Hans Frank, Lengyelország főkormányzója a Gestapo segítségével megtalálta a gyűjteményt, majd 1940 januárjában Hitler németországi magángyűjteményébe küldte. 1945-ben a képek visszakerültek Krakkóba, a királyi palotába. Az oroszok közeledtekor Frank magával vitte a Raffaellót Sziléziába, majd Neuhausba, ahol magánrezidenciáját díszítette. Az amerikaiak itt tartóztatták le, de a festménynek ekkor már nyoma sem volt.

Hans Frankot 1946 októberében háborús bűnösként akasztották fel Nürnbergben. A kép becsült értéke mintegy 100 millió dollár. A lengyel külügyminisztérium 2012 augusztusában bejelentette, hogy tudomása van arról, hogy a festmény egy meg nem nevezett országban található egy bank trezorjában. Hogy hol, az a mai napig nem derült ki.

Jan Vermeer: A koncert, 1658-1660

1990. március 18-án Szent Patrick napján két rendőrnek öltözött rabló jelent meg a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumban, akik miután azt állítottak, hogy hívásra szálltak ki, megkötözték a két biztonsági őrt és elvittek tizenhárom műtárgyat, nagy részüket a holland festészetet bemutató teremből, ahol a képkeretek ma is üresen állnak, mivel az ügy továbbra is lezáratlan. Az FBI művészeti ügyekkel foglalkozó csoportja jelenleg is kőrözi a műtárgyakat, top 10-es listájuk élén áll csak az 2003-as iraki műkincsrablások előzik meg. A kár becsült értékét 300-500 millió dollár közé teszik. Egyik legértékesebb festmény Vermeer 1658-1660 között készült Koncertje.

Rembrandt van Rijn: Vihar a Galileai-tengeren, 1633

Az 1990-es bostoni műkincsrablás egyik legértékesebb áldozata Rembrandt festménye volt. Hollétéről továbbra sem tudni semmit. A tolvajok Rembrandt és Vermeer alkotásai mellett Manet egy olajképét, valamint Degas akvarelljeit és vázlatait vitték el, illetve Govaert Flinck Tájkép obeliszkkel (1638) című festményét. Az ügy jelentőségéből valamit mutat az a tény, hogy a nyomravezetőnek 5 millió dollár jutalmat ajánlottak fel.

Vincent van Gogh: Pipacsok, 1887

Vincent van Gogh 1887-ben készült festményét a kairói Mohammed Mahmoud Khalil Múzeumból lopták el ismeretlenek 2010 augusztusában, miután a kisméretű alkotást kivágták a keretéből. Az 50-55 millió dollárra becsült képet 1977 júniusában egyszer már ellopták ugyanebből a múzeumból, de tíz év múlva megtalálták Kuvaitban. Az egyiptomi hatóságok ezúttal olasz elkövetőket sejtenek a háttérben.

Pablo Picasso: Galamb borsóval, 1911

Picasso egyik 1911-ben készült kubista főművét 2010. május 20-án éjszaka lopta el a párizsi Modern Művészeti Múzeumból az az ablakon bemászó tettes, aki Henri Matisse, Georges Braque, Ferdinand Léger és Amadeo Modigliani egy-egy vásznát is magával vitte. A képkereteket a múzeumtól nem messze az utcán találta meg a rendőrség, a tolvajt és megbízóját pedig egy év múlva. A képek is előkerültek a Picasso-festmény kivételével, amelyről a tolvaj azt állította, hogy menekülés közben egy kukába hajította, amelyet azóta valószínűleg kiürítettek. A festmény értéke 28 millió dollár.

Caravaggio: Jézus születése Szent Ferenc és Szent Lőrinc társaságában, 1609

Caravaggio utolsó képét 1969 októberében lopták el a palermói San Lorenzo templom oltára fölül. A képkeretéből kivágott hat négyzetméteres alkotás azóta nem került elő. Az olasz rendőrség valószínűsíti, hogy már a nyolcvanas években megsemmisült egy szicíliai tanyán. Egy maffiózó vallomása szerint patkányok és disznók falták fel, de már elrablásának éjszakáján megsérülhetett. Az FBI mindenesetre a mai napig keresi, ami tulajdonképpen érthető, hiszen ki hinne egy maffiózónak. Becsült értéke 20 millió dollár.

Vincent van Gogh: A gyülekezet elhagyja a nueneni református templomot, 1884

Vincent van Gogh: A tenger látképe Scheveningennél, 1882

2002. december 7-én két holland férfi létrán mászott be az amszterdami Van Gogh Múzeumba, ellopta Vincent van Gogh két festményét, majd egy kötéllétra segítségével távozott. Bár a tetteseket 2004-ben négy és fél év börtönbüntetésre ítélte a holland bíróság, a képek azóta sem kerültek elő. A gyülekezet elhagyja a nueneni református templomot (1884) és A tenger látképe Scheveningennél (1882) becsült összértéke mintegy 30 millió dollár.

Paul Cezanne: Auvers-sur-Oise látképe, 1879-1882

Miközben a világ az ezredfordulót ünnepelte egy álarcos férfi éppen az Oxfordi Ashmolean Múzeumba való bejutással volt elfoglalva. 1999. december 31-én a tűzijáték alatt ellopta Cézanne Auvers-sur-Oise látképe című festményét, amelyet a művész nem szignózott, mivel befejezetlennek ítélte. A tolvaj filmbeillő profizmussal végezte a dolgát: a kamerákat lefóliázta, füstbombákat és kötéllétrát használt. A kép a mai napig nem került elő. Értékét 5 millió dollárra becsülik.

Maxfield Parrish: A Gertrude Vanderbilt Whitney falképek, 1918

1912-ben Gertrude Vanderbilt Whitney a Whitney Museum of American Art alapítója megbízta Maxfield Parrish-t (1870-1966), a neves amerikai festőt egy óriási falikép elkészítésével New York-i lakásába. A 7 nagyméretű falfestmény 1918-ra készült el. A képeket 1998-ban szedték le a falakról és a Whitney örökösök 1996-os döntése értelmében a nagyközönség számára is láthatóvá tették. 2002 júliusában egy hollywoodi galériából lopták el két részét (3A, 3B) a hétrészes festménynek. A kár értéke 4 millió dollár.