KUNSZT

Fotók: JPM Modern Magyar Képtár

Ha Leonardo da Vinci ma élne, kb. annyira lenne világszerte tisztelt kultikus figura, mint Steve Jobs volt. Mondjuk így, hogy már közel ötszáz éve nem él, izgalmas próbálkozás visszafejteni a zseniális lángelme gondolkodását. Két pécsi múzeum vállalkozott erre.

Robert Simon és a Salvator Mundi

Leonardo Salvator Mundi c. gazdag előtörténetű, csak nem olyan rég azonosított és kiállított festménye ismét eltűnt a színről. A helyzet nem olyan rossz, mint amilyennek hangzik, nem lopták el, nem semmisítették meg, csak megvették. Egy ismeretlen vevő, kb. ismeretlen összegért, ismeretlen helyen tárolja a továbbiakban, azt csinál vele, amit akar. Ki tudja, mikor, hány év múlva lesz ismét látható, ha felbukkan egyáltalán újra. A helyzet mégis rossz.

A milánói Sforza kastély restaurálása során Leonardo da Vinci eddig kevéssé ismert freskójára találtak rá. A reneszánsz mestert 1498-ban bízták meg a munkával, de aztán jöttek a franciák, később a Habsburgok, a kastélyból pedig katonai barakk lett.

Francesco Franzan: Laszlo Toth lefogása, miután megtámadta Michelangelo Piétáját a Szent Péter bazilikában 1972. május 21-én (Fotó: Francesco Franzan)

A 20. század hemzseg a megtámadott műtárgyakról, élettelen tárgyakba szerelmes, illetve azokra haragudó emberekről szóló történetektől. Összeszedtük a 10 legindokolatlanabb támadást.

Egy nagyszabású londoni Leonardo da Vinci-kiállítás élőben rögzített tárlatvezetése (az Urániában is vetített Leonardo Live) után Phil Grabsky dokumentumfilmes más festőzseniket is moziba visz. Az opera, a színházi vagy balettelőadások élő vagy valós idejű filmvetítései után most a múzeumokba is bekerült a mozikamera. Grabskyt Japánban értük el, kérdéseinkre e-mailen válaszolt, többek között párhuzamot vont a világkupa szakkommentátora és egy kiállítás tárlatvezetése között.