Nok Gyula: A Fővárosi Múzeum IX. számú terme, metszetek és festmények, 1912 (A Budapesti Történeti Múzeum engedélyével)

Nem a Hősök terén álló épület volt Budapest első Műcsarnoka. A városligeti Olof Palme-ház volt az első, amely nem túl ideális tereinek köszönhetően csupán 10 évig volt a hazai és külföldi alkotók alkotásait bemutató intézmény otthona. Áttekintjük az épület korai történetét és eddig publikálatlan képeket is bemutatunk.

Kevesen tudják, de nem az 1895-ben Schickednaz Albert (1846-1915) tervei alapján felépült Műcsarnok volt Budapest első Műcsarnoka. A német minta alapján (Kunsthalle: Műcsarnok) megálmodott kiállítótér az Országos Általános Kiállításra készült el 1885-ben Kauser Gyula (1855-1920) és Pfaff Ferenc (1851-1913) tervei alapján észak-olasz reneszánsz stílusban. Csakhogy a több mint 1200 négyzetméter alapterületű városligeti épület hamar kicsinek bizonyult a Műcsarnokkal szemben támasztott elvárásokhoz képest, ezért 1887. október 20-án Gerlóczy Károly (1835-1900) alpolgármester javaslatára döntés született, hogy ebben az épületben valósuljon meg a Fővárosi Múzeum, amelynek felállításáról az alpolgármester már az azt megelőző évben benyújtott egy előterjesztést.

A Budapesti Történeti Múzeum ettől az időponttól számolja történetét, amelyet most a várban rendezett A főváros kincsestára - 125 éves a Budapesti Történeti Múzeum című - augusztus 31-ig látható - kiállítás dolgozott fel.

Részlet a Fővárosi Múzeum kiállításából (kép: varosliget.info)

Ugyan felmerült az ötlet, hogy az épület jelentős bővítésével mégis használható lenne Műcsarnokként, de végül elvetették, mivel „közel annyi költséget igényelne, a mennyiért a technika legújabb vívmányainak felhasználásával egy, a jelen viszonyok között minden tekintetben, tehát fekvés, terjedelem, világítás és biztonság tekintetében tökéletesen megfelelő, egészen új épületet lehetne emelni.”

A ma Olof Palme-házként ismert épület 10 évig volt az ország Műcsarnoka, de 1894-ben Történelmi Arcképcsarnok is ide költözött a budai várbazárból.  Az Ezredéves Kiállítás alatt Egészségügyi Csarnokká alakították át, itt állították ki a kórházak szellőztetési, ágyberendezési, és fölszerelési készülékeit, sebészeti eszközöket, különböző kötözőszereket, csatornázási terveket, vízvezetéki és házépítési terveket. Az új Műcsarnok 1896-os átadása után hosszas átépítéseket követően 1907. június 1-én nyílt meg a Fővárosi Múzeum a városligeti Műcsarnokban. Műcsarnokként és Fővárosi Múzeumként is túlzsúfolt volt, ezért a felülről és oldalról megvilágított termek inkább emlékeztettek egy 17. századi furcsaság-gyűjteményre, kunstkammerre, vagy raktárra, mint egy korszerű múzeumra, illetve kiállítótérre. A városligeti múzeum 1936. április 6-án zárt be, a mai Budapesti Történeti Múzeum neve akkor Székesfővárosi Történeti Múzeum lett, gyűjteményei a Károlyi palotába és a Kiscelli kastélyba költöztek. Az épület a II. világháborúban komoly károkat szenvedett, ma a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének ad otthont. Ezúttal néhány képet - köztük a BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjteményéből származó, eddig publikálatlan képeket is - közlünk történetének korai időszakából.

A Székesfővárosi Múzeum épülete a Városligetben (ismeretlen felvétele, A Budapesti Történeti Múzeum engedélyével)

Kozmata Ferenc: Műcsarnok épülete az 1885-ös Országos Kiállításon, 1885 (A Budapesti Történeti Múzeum engedélyével)

Nok Gyula: A Fővárosi Múzeum IX. számú terme, arcképek, 1912 (A Budapesti Történeti Múzeum engedélyével)

Fővárosi Múzeum, olajfestmények terme (Fővárosi Képtár - Kiscelli Múzeum)